Orbán: Ne Budapest mondja meg az Erdélyben élőknek, mi a jó

Nagyon súlyos esetről, alapvetően egy komoly jogsértésről beszélünk – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a Sólyom László látogatásának incidenséről. Szlovákia és Magyarország aláírt olyan szerződéseket, amelyek a személyek szabad mozgását garantálja. Az egyik fél, ez esetben Szlovákia, ezt megsértette. „Ilyenkor a jog mezejére kell lépni, és a jogi eljárást meg kell indítani. Az Európai Unión belül léteznek azok az eljárások, létezik az a bírói fórum, ahova ilyenkor fordulni kell, és a jognak, a saját jogunknak ez esetben érvényt kell szereznünk” – vélekedett az Európai Néppárt alelnöke a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának adott interjújában.

Orbán Viktor a jószomszédsági viszony helyreállítását tekintve nem hiszi, hogy visszafelé alakítható bármi is. Széchenyit idézve elmondta: „A múlt elesett hatalmunkból, a jövőnek azonban urai vagyunk.” Az ellenzéki párt elnöke is így érez, és hozzátette: „Úgy készülök, és úgy gondolkodok a szlovák-magyar viszonyról, hogy néhány hónap múlva választások lesznek Magyarországon. Azt szeretnénk megnyerni, szeretnénk felhatalmazást kapni a magyar polgároktól a kormányzásra, és szeretnénk a szlovák-magyar viszonyt, ha meg van a kormányzás lehetősége, új alapokra helyezni.”

A Fidesz elnökének személyesen eltökélt szándéka, hogy új alapokra helyezze a szlovák-magyar viszonyt, aminek az egyik fontos eleme a kölcsönös tisztelet lesz.

„Azt gondolom, a magyar emberek azt akarják, hogy tiszteletreméltó kormányuk lehessen, amely az egész ország számára kivívja az elismerést és a tiszteletet a nagyvilágban. Én ilyen kormányt szeretnék majd Magyarországon alakítani” – jelentette ki Orbán Viktor, aki úgy véli, meg fogja tudni találni a módját, hogy a magyarok érdekeit meg tudják védeni.

A határon túli politikai erők közötti feszültségekről Orbán Viktor elmondta, nem szabad, hogy Budapest akarja megmondani Erdélyben, Délvidéken vagy Felvidéken az ott élő emberek számára, hogy mi a jó és mi a rossz.

„Azért kell dolgozni, hogy szabadság legyen Délvidéken, Erdélyben és Felvidéken. Legyen egy politikai, közéleti szabadság, ne legyen elnyomás, és az ott élő magyarok szabadon dönthessék el, hogyan és miképpen szeretnék megszervezni a saját életüket. De ha megszervezték, akkor pedig, ahogy megszervezték, azt a formát tudomásul véve, a budapesti kormányzat igyekezzen egy őket segítő politikát folytatni. Ez az építmény, ez a konstrukció ez még Antall József időszakára megy vissza.”

Az Európai Néppárt alelnöke semmi okot nem lát arra, hogy változtassanak ezen, „semmi olyasmi nem történt a Kárpát-medencében, amely érvényét vesztetté nyilvánítaná ezt az antalli gondolatot.”