Életszerűtlenek maradtak az alkalmi munkavállalás szabályai?

A munkaadók számára ez azzal a veszéllyel jár, hogy vétenek a szabályok ellen, ami 30 ezer forinttól 10 millióig terjedő szankcióval is járhat. Az április első napja óta hatályban lévő törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek továbbra sem tartalmazzák a munkaviszony létesítéséhez szükséges papírmunkák elvégzését lehetővé tevő toleráns időt, és mindez olyan adminisztrációs terheket ró a felekre, melyek a mezőgazdaságban nem hajthatók végre, - olvasható az alkalmi foglalkoztatás körülményeiről a Magyar Agrárkamara által kiadott közleményben.

Legalább féltucatnyi pontban foglalható össze, mi is a baj az egyszerűsített alkalmi munkavállalásról szóló törvénnyel és a kapcsolódó rendeletekkel. Ezek miatt szinte alig akad majd munkaadó, aki képes lesz az előírásokat betartani.

Melyek a legfőbb problémák? A legfőbb gond a túlzott és ésszerű határidőre szinte elvégezhetetlen adminisztrációs kötelezettség. A passzus szerint a munkaadó vagy egyszerűsített szerződést köt, vagy jelenléti ívet vezet. Mindkettőben sok adatot kell felvenni, a jelenléti ívnél 21-et, a szerződés esetében 30-nál is többet. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. A munkaszerződésre vonatkozóan a törvény formaszerződést tartalmaz, ezt kell onnan kifénymásolni, sokszorosítani és a munkavégzés előtt kitölteni. Ez több tucat embernél órákig is eltarthat.

Könnyítésnek tűnhet a jelenléti ív használata. Ezt ott lehet alkalmazni, ahol nem kell munkaszerződést kötni: vagyis az 5 napnál rövidebb időre történő alkalmazásnál, vagy növénytermesztési idénymunka esetében, ami a 31 napot is meghaladhatja. (Utóbbinál csak akkor kell munkaszerződést kötni, ha azt a munkavállaló kéri) Tehát a jelenléti ív elméletileg könnyítene a helyzeten, de csak egy kicsit, tekintve, hogy azt dolgozónként külön-külön, naponta kell vezetni, a munkavállalónak a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor alá kell írnia. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt, a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány lesz, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Beszerzése kétséges, így jelenleg a fénymásolattal kezdhető csak meg az alkalmi foglalkoztatás.

A munka megkezdését hátráltatja, hogy minden esetben még a munkavégzés előtt a dolgozókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni, erről a tábla szélén jegyzőkönyvet kell készíteni. Továbbmenve, a munkaadónak meg kell győződnie arról, hogy az alkalmi munkára jelentkező személy alkalmas-e munkavégzésre. Magyarul munka alkalmassági és foglalkoztathatósági igazolást kell kérni a dolgozótól. Erről vagy a munkavállalónak, vagy a munkaadónak kell gondoskodnia, az igazolás díja 3 ezer forint.

Figyelemmel arra, hogy az alkalmi munkások jelentős része ezt nem fogja beszerezni, csak úgy fogható munkára, ha ennek költségét a munkaadó magára vállalja. Ez pedig az agrárágazat további indokolatlan terhelését jelenti. Az igazolások beszerzésének még nincs vége, ugyanis a munkavállalót nyilatkoztatni kell az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről, valamint tájékoztatni kell arról is, hogyha munkanélküli, vagy valamilyen más szociális ellátásban részesül, akkor a foglalkoztatását köteles bejelenteni a munkaügyi szervnek. Természetesen mindezt a foglalkoztatás megkezdése előtt, amivel nagyjából el is telt fél nap. Amennyiben a következő nap újabb munkavállalók jönnek, velük is végig kell ezt csinálni nap, mint nap.

Jelenléti ívet minden nap azokról is vezetni kell, akik mondjuk már tíz napja dolgoznak növénytermesztési idénymunkásként ugyanazon munkaadónál. A havi bejelentési és bevallási kötelezettség ez esetben némileg könnyebbség, de a napi adminisztráció alig csökken vele – szögezi le a Magyar Agrárkamara.

Nem árt tudni azt sem, hogy a növénytermesztési idénymunka esetében elfogadott a folyamatos foglalkoztathatóság napi szinten 10 munkaórában. Ezért az időjárási viszonyok, vagy a növényi kultúra eltérő művelése esetén ennek figyelembe vételével kell a munkában töltött időt napokra átszámítani. Ez a bérfizetés, járulékszámítás miatt fontos szempont. Egyébként az alkalmi munkánál is figyelembe kell venni a minimálbér és garantált bérminimum szabályait, a jogszabály pedig segít eligazodni abban, hogy azt miként lehet például lebontani ezeket teljesítmény-bérezés formába.

A mezőgazdaságban számos esetben fordul elő vis maior helyzet. Az időjárás szeszélyeinek kitett ágazatban akár néhány órás munkavégzés után óriási eső jön, aztán lehet, hogy napokig nem lehet dolgozni. A vis maior helyzeteket nem kezeli a jogszabály, ahogy azt sem vették figyelembe a jogalkotók, hogy a mezőgazdasági alkalmi munkások egy része teljesen eseti jelleggel áll munkába, velük nem lehet napokkal előre tervezni, egyeztetni, esetleg a kötelező adminisztrációt elvégezni, hogy a munkakezdésre készen legyen a papírmunka. Egészen egyszerűen, nem lehet rájuk szerződéses megállapodással építeni, és az új jogszabályt a foglalkoztatás más szabályaival ötvözve, rájuk alkalmazni. Ez az öszvér megoldás jelenti a legnagyobb nehézséget az alkalmazhatóságban.

Mindezt összefoglalva a Magyar Agrárkamara leszögezi, hogy az egyszerűsített munkavállalás sokkal bonyolultabb lett a korábbi szabályozásnál. Annyira, hogy a mostani előírások egy része betarthatatlan, a munkaadók számára reális veszélyt jelent. Az adminisztrációs terhek növekedésével nő a hibázás veszélye, melyet a munkaügyi ellenőrök a korábban alkalmazott szigorral fognak számon kérni és büntetni. A szankciók mértéke különböző, de általánosságban elmondható, hogy a hibáktól, jogszabályszegés súlyosságától, gyakoriságától függően egy-egy esetben 30 ezer forinttól akár 10 millióig terjedő bírságot is kiszabhatnak. Legrosszabb esetben a termelők nemzeti és uniós támogatástól eshetnek el két évre. Ekkora fenyegetettségnek kitenni a termelőket nem lehet, ezt hangsúlyozza több mint egy éve a Magyar Agrárkamara, a jogszabály előkészítés kezdeti szakasza óta, ennek ellenére nem vették figyelembe a szakma érveit.