Államfői lakáskérdés: Furcsa helyzetbe kerülhet Sólyom

Nemrég kapta kézhez Sólyom László leköszönő köztársasági elnök azoknak az állami rezidenciáknak a listáját, amelyekből kiválaszhatja: melyikben kívánja leélni elnöksége utáni életét - tudta meg lapunk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV Zrt.) illetékesétől.

A mindenkori leköszönő elnöknek ezt a juttatást a 2000. évi, legfőbb közjogi méltóságok javadalmazásáról szóló törvény (Lkjt) biztosítja: külön kérelmére tisztségének lejárta után is legalább háromszobás lakást bocsátanak a rendelkezésére - ha nem találna megfelelőt az MNV Zrt. listájában, akkor vásárlás révén gondoskodik róla az elnöki hivatal (KEH). Göncz Árpád annak idején állami tulajdonban lévő rezidenciát választott magának (590 négyzetméteres lakását 71 millióért újították fel - írja az Index), Mádl Ferenc részére újonnan vásároltak - Göncz Árpádénál kisebb (160 négyzetméteres, 126 millió forintért vett)  - lakást. Az Lkjt szerint lakáshasználaton kívül az hivatalban lévő elnökével megegyező mértékű, élethosszi tisztelettdíj, öt évig sofőrös gépkocsi, két és fél évig kétfős titkárság, valamint úgynevezett utóvédelem illeti meg a legfőbb közjogi méltóságot, a kisebb dignitásoknak (a miniszterelnöknek, a parlamenti elnöknek, az Alkotmánybíróság (Ab), illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének)a hivatalból való távozás után lakáshasználat nem jár.

Sólyom László elnök mostani rezidenciaválasztását az teszi különlegessé, hogy ő leköszönő Ab-elnökként már vett igénybe ilyen juttatást (ennek jogszabályi alapja az azóta hatályát vesztett 1997. évi LXXIX. törvény (46. és 53. §).: ebben a szolgálat( után)i lakásban élt 1997-től a Magyar Nemzet 2003-as tudósítása szerint - alkalmasint egészen elnöki beiktatásáig. Hogy mi lett ennek a szolgálati lakásnak a sorsa, nem tudni - Landi Balázs, a leköszönő elnök személyi tikára csak annyit volt hajlandó a Világgazdaságnak elárulni: Sólyom elnök minden döntése, úgymond, az érvényben lévő törvényekkel összhangban áll majd. A kilencvenes években egy alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezése szerint azok az állami felsővezetők, akiket hivatalukban állami rezidencia iletett meg, utána állami szolgálati lakást vehettek igénybe. Sólyom László ezen a jogcímen költözött 1997-ben az Eszter utcai Ab-elnöki rezidenciából egy budai állami tulajdonú lakásba. A 2000-es Lkjt azonban - mint írtuk - már csak a köztársasági elnöknek biztosítja a hivatala utáni lakáshasználatot, az
Alkotmánybíróság elnökének nem.

Kérdés tehát, hogy dönt Sólyom László. Egy vagy két lakásban kíván lakni. Jogilag mindkettő lehetséges...