Van élet a felsőoktatáson kívül is

A tavalyi évhez képest tíz százalékkal növekedett a felsőoktatásba jelentkezők aránya, a tavalyi 127 283 fővel szemben idén 140 303-an adták be jelentkezési lapjukat.

Az összes jelentkező kétharmada, vagyis pontosan 97 743 fő (69,7 százalék) nyert felvételt. A tavalyihoz képest tehát tovább élesedett a verseny - 2009-ben még a felvételizők 74 százaléka járt sikerrel. Alap-, valamint egységes, osztatlan képzésekre összesen 69 581 fő jutott be, közel 1400 fővel kevesebb, mint a tavalyi felvételi során. 

Hamarosan az egyetemeken és főiskolákon is becsengetnek, elkezdődik az őszi félév, ám annak a több mint 40 ezer fiatalnak sem kell tétlenkednie, akik nem nyertek felvételt. Számos olyan oktatási forma közül választhatnak ugyanis, amelyekkel piacképes tudásra tehetnek szert.

Révai András, az LSI Oktatási Park oktatási és tartalomszolgáltatási igazgatója szerint, az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésével és az eszköztár rohamos bővülésével az oktatási szektorban is folyamatosan jelentkeznek az új, egyre fejlettebb termékek. Az e-learning megjelenése a piacon új lehetőséget nyitott a távképzésben.

A szakember azt is elmondta, hogy az európai és hazai munkaerőpiac egyaránt olyan korszerű oktatási teljesítményt igényel, amely jobban hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez.

Az oktatási rendszereknek megfelelően rugalmasan kell reagálniuk a változó külső tényezőkre. A felnőttképzés súlypontjai a gyakorlati hasznosíthatóságon vannak, kiemelt cél, hogy a képzések a munkaerőpiac igényeinek a legmagasabb szinten feleljenek meg.