Bukarest feladja a harcot?

Az Európai Unió újabb helyszíni vizsgálatot végez Bulgáriában és Romániában, ezt követően készül el a végső jelentés arról, hogy a két ország valóban felkészült-e a schengeni övezethez történő csatlakozásra – értesült uniós forrásból a Világgazdaság. A végső jelentést az Európai Bizottság készíti el, ugyanakkor a végső döntést az Európai Tanács hozza meg, vagyis a tagállamokon múlik a két ország felvétele az EU határok nélküli övezetébe – közölte brüsszeli informátorunk.

Tegnap óriási felzúdulást váltott ki Bukarestben az a Pintér Sándor magyar belügyminiszternek tulajdonított kijelentés, amely szerint az Európai Unió elhalasztja Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez. A politikus a német dpa szerint azt mondta, hogy az eredetileg kora tavaszra tervezett csatlakozás leghamarabb októberben lehet esedékes.

Korodi Attila, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke a Krónika kérdésére adott válaszában védelmébe vette a magyar minisztert. Szerinte félreértelmezték Pintér Sándor szavait, mert nem tényként közölte a román és a bolgár csatlakozás elhalasztását. A képviselő megkeresésére mind a budapesti román, mind a bukaresti magyar nagykövetségen megerősítették: a magyar belügyminiszter nem jelentette ki tényszerűen a halasztást, és Magyarország továbbra is elkötelezett Románia márciusi csatlakozása mellett.
Az EU részéről a schengeni csatlakozásra való felkészülés hiányosságaira hivatkoznak, amikor mérlegelik Románia és Bulgária beengedését a szabad mozgást biztosító európai övezetbe. Németország és Franciaország levélben tájékoztatta az

Európai Bizottságot arról, hogy nem tartják megfelelőnek a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést egyik érintett országban sem.
„Vállalom a felelősséget a schengeni csatlakozás késéséért” – mondta Traian Basescu román államfő, még a német–francia ellenállásra reagálva. Elismerte, hogy az igazságszolgáltatásban vannak a legnagyobb problémák. Teodor Baconschi külügyminiszter korábbi nyilatkozatára utalva értésre adta, hogy Románia zsarolásként nem mondhatja fel az EU által a felkészülés ellenőrzésére kialakított mechanizmust, és Horvátország uniós csatlakozását sem késleltetheti.

A Romániában kialakult schengeni viharban az ellenzék már az elnök lemondását követeli. A külügyminiszter is közölte: bár tárcája teljesítette valamennyi schengeni feladatát, hajlandó lemondani, amennyiben a miniszterelnök ezt kéri tőle. Mivel nincs uniós értesítés a változásról, szerinte továbbra is a már-ciusi csatlakozási időpont számít hivatalosnak.
A schengeni övezet bővítése mindenki bőrére megy, azért fontos kellően mérlegelni minden új tag felvételét ebbe az övezetbe, mert aki ide bejut, attól kezdve bárhova szabadon mehet. Balázs Péter első magyar EU-biztos, volt külügyminiszter szerint ezt a mérlegelést végzik most a tagállamok Bulgária és Románia esetében egyaránt. A magyar elnökség feladata e tekintetben annyi, hogy a tagállamok többségének álláspontját képviselje – tette hozzá. Egyúttal úgy ítélte meg, hogy „amíg Németország és Franciaország nem adja be a derekát, addig nem lesz elmozdulás” az ügyben. Szerinte Románia és Bulgária esetében a személyek eddigi mozgása idézte elő a bajt.

Uniós becslések szerint a két ország EU-csatlakozása óta 3 millió román és bolgár vendégmunkás és ingázó árasztotta el Európát, s Németország és Franciaország nem akarja legalizálni ezt a helyzetet.