Az arab fiatalok demokráciát akarnak - egyre inkább

Egy Dubai-i PR ügynökség megbízásából és a Penn Schoen Berland nemzetközi közvélemény-kutató cég készítetett azt a felmérést, amelynek szerint a 18 és 24 év közötti arab fiatalok szinte egyöntetűen vágynak arra, hogy demokratikus berendezkedésű országban éljenek. A Bahrein, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Jordánia, Libanon és Irak területén végzett kutatást eredetileg 2010 decemberében és ez év januárjában végezték, ám az év elején indult tüntetéshullámot követően kisebb mintán megismételték az adatfelvételt.

Az első adatok szerint a kétezer válaszadó 65 százaléka vélte úgy, hogy a legfontosabb változás, amire hazájának szüksége van, az a demokrácia bevezetése. A második lekérdezés eredményeként ez a szám 27 százalékkal 92 százalékos egyetértési arányra emelkedett. Mindkét adat jelentős változás ahhoz 2008-as hasonló kutatáshoz, melynek eredményei szerint nem a demokráciát, hanem a gazdaság perspektivikus fejlődését tartották a legfontosabbnak a korcsoportba tartozók. Az eredmények szerint Irakban a legnagyobb, 91 százalékos az igény a demokráciára, míg a katari fiatalok azok, akik a legkevésbé (33%) tartják fontosnak a kérdést.

Az első és második lekérdezés között 58 százalékról 77 százalékra nőtt azok aránya, akik jelezték, hogy olyan országban szeretnének élni, ahol nem kell tartani a terrorizmustól. A második lekérdezés során tízből csaknem kilencen válaszolták azt, miszerint szeretnék, ha stabilizálódna a belpolitikai helyzet hazájukban.

A társadalmi berendezkedésen, terrorizmuson és bizonytalanságon kívül további aggodalmakat is megfogalmaztak az arab fiatalok. Sokan beszámoltak arról, komoly megélhetési problémákat tapasztalnak országukban, zavarja őket a gazdagabb és szegényebb rétegek közötti társadalmi szakadék, valamint, hogy az egyes országokban eltérnek az oktatási, tanulási lehetőségek, míg többen pesszimistának érzik magukat a gazdasági fellendülést és a jövőt illetően.