Fellegi: Orbán azt mondta, hogy Magyarországot kell szeretni

Fellegi Tamás hangsúlyozta: sikeresnek tartja a magyar elnökség elmúlt három hónapját. A miniszter úgy vélekedett, hogy az elnökség a számára kirótt feladatokat sikeresen teljesítette, amelyeknél volt rá mód, ott az EU ebben az időszakban eljutott a jogszabályalkotásig, ahol pedig nyitva állt a lehetőség, ott megszülettek a politikai kompromisszumok.

Az elnökségi feladatok kapcsán úgy fogalmazott, hogy "a magyarok egyszerre jó csapatjátékosok és zongoracipelők"; a brüsszeli vélekedés kifejezetten pozitív arról, hogy Magyarország, mint soros elnök, milyen szerepet játszik a tárgyalásokon.

Az uniós képviselet egyfajta "több sávos autópályán" tevékenykedik: az egyik sávon halad az elnökség, a másikon párhuzamosan a bizottság, világos munkamegosztásban dolgozva - magyarázta a miniszter.

Arra a felvetésre, hogy a médiatörvény külföldi visszhangja elterelte a figyelmet az elnökségi szakmai munkáról, Fellegi Tamás azt válaszolta: a médiatörvényt és az elnökséget összekeverni "vétkes könnyelműség", és kifejezetten rosszakaratra vall.

Rámutatott: külön kell választani a teljesítménytől és annak értékelésétől a médiatörvény körüli politikai zajt és azt, hogy egyesek milyen politikai hadjáratot folytattak az országgal szemben.

Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi, az unióval kapcsolatos kijelentéseit firtató kérdésre Fellegi Tamás azt válaszolta: "a miniszterelnök azt mondta, hogy Magyarországban hisz, azt kell szeretni, és az Európai Unió olyan érvényesülési keret, amely nem diktálhat".

A szakminiszter hangsúlyozta: az EU szabályait Magyarország elfogadta, de ezeknek nem passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója. Kiemelte: az unió olyan keret, amely az összeurópai célokat szolgálja, de van, "amit örömmel fogadunk, van, amit kevésbé. Amit pedig nem fogadunk örömmel és nem kötelező csatlakozni hozzá, továbbá úgy ítéljük meg, hogy nem a nemzeti érdekeket szolgálja - legyen az például az adóharmonizáció kérdése -, ahhoz nem csatlakozunk".

Ez nem azt jelenti azt, hogy az uniót ne tekintenénk értéknek, vagy olyan politikai keretnek, amely az alapjában az ország érdekeit szolgálja - fűzte hozzá.

Fellegi Tamás szólt arról is, hogy a tárcájához tartozó területeken időarányosan minden teljesült, sőt néhány kérdésben a várakozásokhoz képest hamarabb sikerült eredményt elérni. A magyar EU-elnökségben minden a menetrend szerint halad, azzal együtt, hogy számos területen, elsősorban az energetikában - az észak-afrikai országokban kialakult politikai válság és a japán katasztrófa miatt - váratlan helyzetek alakultak ki. Ezek többletmunkát jelentenek az elnökség számára, de tudjuk tartani a tervezett menetrendet - mondta.

A miniszter úgy értékelte, hogy a tárca több területen is átütő sikereket ért el. Az energiapolitikában például sikerült az elnökség alatt jelentős előrehaladást elérni a nagykereskedelmi piacok átláthatóságáról, szabályozottságáról szóló jogszabálycsomagot illetően, illetve rendkívül nagy érdeklődés mellett vitatták meg a magyar elnökség kezdeményezésére összehívott rendkívüli energetikai csúcson a japán katasztrófa és az észak-afrikai helyzet európai energiaellátásra gyakorolt hatását.

A miniszter optimista abban a tekintetben, hogy az EU előbb-utóbb egységes álláspontra jut a klímapolitikában, ehhez az elnökség megteszi a szükséges lépéseket.

A fejlesztési tárcához tartozó a kohéziós politikáról szólva Fellegi Tamás leszögezte: a tagállamok egységesen azt az álláspontot képviselik, hogy 2014 után is legyen kohéziós politikája az EU-nak.

A közlekedés területéről azt emelte ki, hogy megkezdődött a 2020-ig tartó időszak közlekedéspolitikáját meghatározó úgynevezett Fehér Könyv vitája.

Az infokommunikációról szólva közölte: a magyar elnökség végére megszülethetnek az ENISA (Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség) mandátumának folytatásához szükséges döntések.