NYT: Az EU utoljára figyelmeztette Magyarországot

A NYT szerint az EU "utoljára figyelmeztette" a "demokráciától vészjóslóan eltávolodó" Magyarországot szerdán; "hivatalos jogi eljárással fog szembesülni, amennyiben nem változtat a hatalmi egyensúlyt veszélyeztető intézkedéseken".

Az Európai Bizottság "példátlan figyelmeztetése válasz az új alkotmány, illetve a múlt év végén hozott több olyan törvény elfogadására, amelyek eltávolítják az Orbán Viktor miniszterelnök kormányának hatalmát korlátozó fékeket és ellensúlyokat a központi bank, az igazságszolgáltatás és a média területén".

A NYT szerint mindkét félnek "kifejezetten alkalmatlan időpontban" került sor a konfrontációra, hiszen az euróövezet adósságválsággal és a térség a gazdaság lényeges lassulásával szembesül, "Magyarország pedig nehezen engedheti meg magának uniós partnereinek elriasztását, amikor maga is recesszió felé tart, és az államcsőd elkerülése érdekében a Nemzetközi Valutaalappal, valamint az Európai Unióval folytat tárgyalásokat a pénzügyi segélyről." A lap megjegyezte, hogy egy hivatalos uniós eljárás akár hónapokig is elhúzódhat.

A Financial Timesban Kester Eddy tudósító az ausztriai Nezsider (Neusiedl am See) településről közölt riportot arról, hogy magyarok mind nagyobb számban viszik át megtakarításaikat osztrák bankokba. Az egyik helyi bank vezetője a londoni gazdasági napilap munkatársának elmondta: 2010 végétől napi 5-10 magyar érdeklődő tért be, de számuk novemberben már napi 20-30-ra ugrott.

A Financial Times felzárkózó térségi szerkesztője, Stefan Wagstyl az IMF-tárgyalásokról szóló blogbejegyzésében azt írta: a magyar fél tolmácsolásában az a benyomás keletkezhet, hogy a fő nézeteltérések Budapest, valamint az IMF és az EU között "szerencsétlen félreértésből" erednek, és röpke tárgyalások, itt-ott végrehajtott politikai kiigazítások után minden rendben lesz.

Christine Lagarde azonban világossá tette, hogy ez nem így van, közölve a magyar delegációval, hogy Budapestnek érdemi lépéseket kell tennie, mielőtt az IMF eldönti, hogy mikor kezdődhetnek - és elkezdődhetnek-e - a tárgyalások egy készenléti megállapodásról. Négyszemközt valószínűleg még világosabban fejezte ki magát: ha nincs teljes fordulat, nincs pénz - írta a Financial Times szerkesztője.

A The Daily Telegraph tekintélyes konzervatív napilapban Daniel Hannan, a kormányzó brit Konzervatív Párt (KP) EP-képviselője azt írta, hogy az új magyar alaptörvényben semmi olyasmi nincs, ami annyira antidemokratikus lenne, mint "a Brüsszel által támogatott puccsok Olaszországban és Görögországban". A szerző - aki a KP élesen EU-szkeptikus jobbszárnyának prominens képviselője - megállapítja ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, aki "valaha figyelemre méltó szabadpiaci reformer volt", most "bizonyos aggasztó autokratikus hajlamokat" mutat. Hannan szerint azonban "az állami intézmények megnövelt demokratikus felügyeletét" érő nemzetközi bírálatok egyértelműen igaztalanok.

Amit az eurokraták állami ellenőrzésként becsmérelnek, esetleg nem más, mint jogkörök átruházása nem választott tisztviselőkről választott képviselőkre - írja a brit politikus, aki szerint "különösen felháborítóak" az MNB-vel kapcsolatos intézkedéseket ért panaszok.

Paul Krugman NYT-blogjában közölte Kim Lane Scheppele professzor újabb cikkét. A Valahol Európában - Villog a piros jelzés Magyarországnak című írásában Scheppele megemlítette: a budapesti amerikai nagykövet a kormány miatt olyannyira "csalódottnak" mondta magát, hogy nem ment el az új alkotmány operaházbeli megünneplésére. "Magyarország a politikájával öli meg gazdaságát", a kormány "mégis ragaszkodik azon álláspontjához, hogy az ország demokratikus".

Bár (a kormány) a nemzetközi színtéren "újabban hangoztatja, hogy nyitott vitatott törvényeinek a megváltoztatására". A szerző szerint újfent "ellentmondás van aközött, amit Orbán mond külföldieknek angolul és aközött, amit magyarul mond, illetve tesz otthon." A szerző szerint kétséges, hogy "néhány európai fenyegetés" Orbán Viktort "hosszú távú célja" feladására késztetné, nevezetesen, hogy "25 évig hatalomban maradjon".

"Még ha Magyarország megváltoztatja is a jegybankról, az igazságügyi rendszerről és az adatvédelmi ombudsmanról szóló új törvényeket, az Orbán által kiépített tekintélyelvű struktúra legnagyobb részt a helyén fog maradni". "Európának sokkal tovább kell mennie annál, mint hogy apróbb jogi változtatásokat követeljen", mivel Magyarország "túl messze ment az antidemokratikus reformok" területén. Miután a "Fidesznek a politikai intézmények feletti ellenőrzése már majdnem teljesen megvalósult", "anélkül vonhat vissza néhány törvényt, hogy azzal számottevően gyengítené ezt az ellenőrzést."

A magyarok többsége "európai" akar maradni, de ők nem azok, akik most kormányon tartják a Fideszt, és jelenleg nincs olyan politikai szervezet, amely megjelenítené kiábrándultságukat. "Egyetlen olyan jel van", amely arra utal, hogy "talán kialakulóban van egy politikai szervezet", amely ellenfele lehet a Fidesznek: "Bajnai Gordon kiáltványa". De mint minden bírálót, Bajnait is "támadja a kormány ellenőrizte média".

"Bárki, aki be akar jutni a politikai életbe, arra számíthat, hogy rágalmazzák a médiában, hamisan vádolják, és nem túl burkolt fenyegetés érheti állását vagy vagyonát az országban". "A magyar politika ökölharccá" fajult. Scheppele végül felteszi a kérdést: "A Fidesz meg tudja győzni Európát arról, hogy Magyarország még mindig egy európai demokrácia, és megússza azzal, hogy megváltoztat néhány törvényt?"