A tüntetők 45 épületet gyújtottak fel a görög fővárosban hétfőre virradóra, mozikat, bankokat sem kíméltek és 150 üzletet is kifosztottak a rendőrök összesítése szerint. Utóbbiak hajnalig küzdöttek az erőszakos tüntetőkkel, végül 130 embert vettek őrizetbe. A tüntetés azt követően durvult el, hogy a görög parlament is áldását adta az újabb megszorításokra.
Hasonló romeltakarítás zajlik a zárt ajtók mögött is: a Financial Times információi szerint Lukasz Papademosz kormányfő kabinetje átalakításával van elfoglalva. Erre rá is kényszerül, hiszen a nemzeti egységkormány kisebbik koalíciós partnere, a konzvervatív Új Demokrácia hat kormánytagja mondott le azt követően, hogy a kormány jóváhagyta a megszorításokat. Nem volt egyöntetű a már erre az évre 3,3 milliárd eurós megtakarítást előrevetítő lépések támogatása a parlamentben sem: a kormánypárti képviselők közül negyvenen szavaztak nemmel.
A vasárnapi szavazás hírét pozitívan értékelték a piacok, ám a valódi megnyugvást csak a szerdai nap hozhatja el. Ekkor döntenek ugyanis az euróövezet pénzügyminiszterek arról, valóban megkaphatja-e Athén a 130 milliárd eurós második hitelcsomagot, amely elengedhetetlen az akár márciusban várható rendezetlen csőd elkerüléséhez. Úgy tűnik, a brüsszeli jóváhagyást már biztosra veheti a görög vezetés. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős alelnöke legalábbis azt nyilatkozta hétfőn: „az EU a görög nép oldalán áll”. Valószínűsíthető azonban, ezt a politikus nem egészen úgy értette, ahogy az athéni tüntetők.
Azt azonban nyilván csak a következő hónapok mutatják meg, Athén ezúttal valóban teljesíti-e a hitelezőinek tett vállalásait. Hiába ugyanis a törvényben is lefektetett garanciák, kétséges, az elvárt kiadáscsökkentő lépések mennyire képesek megakadályozni a recessziót, ezáltal pedig az állami bevételek további csökkenését.
Nyilván árgus szemekkel figyelnek majd a hitelezők is Görögországra, annál is inkább, mivel végignézhették, hogyan esnek kútba az első, 2010 tavaszán elfogadott mentőcsomag fejében tett vállalások. Amíg az első hónapokban még minden partner elégedett volt a kormány teljesítményével, 2011 végére – mint azt az IMF értékelése is mutatja – már világosan látszottak, a külső körülmények és az állam fegyelmezetlensége együtt tették szinte semmissé a reformok eredményeit. A költségvetési bevételek a remélt növekedés helyett 0,1 százalékkal csökkentek, az adóbeszedési morál megrekedt különböző hivatalok létrehozásánál – a célkitűzést mindössze 62 százalékban tudta teljesíteni a hatóság, miközben a privatizációból a remélt 1,7 milliárd euró helyett 390 millió eurós bevétele származott az államnak.
2010
- A GDP 11 százalékát kitevő megtakarítás 2014-ig
- A közszféra béreinek, az állami juttatások és a nyugdíjak befagyasztása három évre
- Az ünnepi jutalmak (13., 14. havi fizetések) eltörlése
- A költségvetési bevételeknek a GDP 4 százalékát kitevű növelése a fogyasztási adók emelésével
- Az adóbehajtás erősítésével a GDP 1,8 százalékát kitevő pluszbevétel
- Átfogó nyugdíjreform a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításával
- A közigazgatás és a munkaerőpiac modernizálása
- A katonai kiadások visszafogása
2011-2012
- A munkaerőpiac rugalmasabbá tétele a magánszférában
- Az ünnepi jutalmak (13., 14. havi fizetések) eltörlése
- A 752 eurós minimálbér 20 százalékos csökkentése
- A közszférában 15 ezer munkahely leépítése
- Átfogó nyugdíjreform a nyugdíjak 35 százalékos csökkentésével
Athénban azonban más tennivaló is akad: először is el kell takarítani a romokat a megszorítások ellen tiltakozók után.VG-összeállítás A hitelezők elvárásai A trojka elvárásai
2010
- A GDP 11 százalékát kitevő megtakarítás 2014-ig
- A közszféra béreinek, az állami juttatások és a nyugdíjak befagyasztása három évre
- Az ünnepi jutalmak (13., 14. havi fizetések) eltörlése
- A költségvetési bevételeknek a GDP 4 százalékát kitevű növelése a fogyasztási adók emelésével
- Az adóbehajtás erősítésével a GDP 1,8 százalékát kitevő pluszbevétel
- Átfogó nyugdíjreform a korai nyugdíjba vonulás visszaszorításával
- A közigazgatás és a munkaerőpiac modernizálása
- A katonai kiadások visszafogása
2011-2012
- A munkaerőpiac rugalmasabbá tétele a magánszférában
- Az ünnepi jutalmak (13., 14. havi fizetések) eltörlése
- A 752 eurós minimálbér 20 százalékos csökkentése
- A közszférában 15 ezer munkahely leépítése
- Átfogó nyugdíjreform a nyugdíjak 35 százalékos csökkentésével
-->
[enews_gallery id='308310']
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.