Orbán: egy fillért sem veszítünk

Egyetlen fillért sem fog elveszíteni Magyarország a jövő évi kohéziós támogatásból – hangsúlyozta Orbán Viktor pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek március 13-i ülésén jóvá fogják hagyni az Európai Bizottság azon indítványát, hogy túl magas deficit miatti szankcióként fagyasszák be a Kohéziós Alapból Magyarországnak járó támogatások egy részét. De akkor már a miniszterek előtt lesz a megoldás, vagyis az a magyar tájékoztatás is, amelyet az Európai Bizottság már megkapott, és amely arról szól, hogy a kiigazító lépések miként teszik majd okafogyottá ennek az eljárásnak a folytatását.

A kormányfő ezért úgy látja, Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy bármiféle támogató politikai szövetséget szervezzen maga mellett az indítvány megszavazása ellen, hiszen az Európai Bizottság kifogásai technikai jellegűek, és gyorsan, mintegy fél év alatt rendezhetőek. Költségvetési szempontból ma Magyarország számára kedvezően lejt a pálya – jegyezte meg optimista hangnemben Orbán. Ezt olyan adatokkal támasztotta alá, hogy például Magyarország a 27 tagú unióban a nyolcadik legalacsonyabb szintű hiányt tudja felmutatni, illetve Portugália után a második legnagyobb arányban hajt végre szerkezeti kiigazítást a költségvetésében.

Ezeknek a kiigazításoknak a szempontjából kiemelte: Magyarország számára jelentős előnyt jelent a nagy fokú belső stabilitás. Utalt arra, hogy egyes országoknak – így például a magas deficitet felhalmozó spanyoloknak – még meg kell hozniuk azokat a nehéz lépéseket, amelyeken Magyarország már túljutott. A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor: azt egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy sikeres a magyar gazdaságpolitika. Az iránya helyes, és már „vannak sikerpontjaink” – állapította meg.

Nem csak Orbán Viktor volt azonban derűlátó az EU ezúttal rendes, főleg gazdasági kérdésekkel foglalkozó tavaszi csúcstalálkozóján. Kedvező alaphangot adott a kétnapos találkozónak az is, hogy az elején közölte Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök: Görögország minden feltételnek eleget tesz, így hozzájuthat a második, 130 milliárd eurós mentőcsomaghoz. Az elmúlt hónapokban az egész euróövezetben komoly feszültséget okozott a görög válság, így – bár a görögökre is komoly megszorítások várnak – a remények szerint egyelőre lecsillapodhat az euró krízise is.

Elégedetten távozhatott Brüsszelből a belgrádi vezetés is, Szerbia ugyanis megkapta a tagjelölti státuszt. Így hamarosan megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat is, bár azt lehetetlen megjósolni, déli szomszédunk mikor lehet az EU tagja.

Távolról sem lehet azonban azt állítani, már minden rendben megy az unióban, a 2008 óta tartó válság ugyanis komolyan aláásta az európai növekedési kilátásokat. A legfrissebb, januári adatok szerint a munkanélküliség átlagos szintje meghaladja a 10 százalékot – nálunk 10,9 százalék. Ezért a csúcson arra is ígéretet tettek a tagországok vezetői, hogy felgyorsítják az évtized végégi szóló versenyképességi és munkahelyteremtési program, az EU 2020 megvalósítását.

A teljesítésekre adhat garanciát a nagyobb pénzügyi fegyelmet és stabilitást szolgáló szerződés is. A januárban kialakított úgynevezett stabilitási paktumot végül a magyar kormányfő is aláírta 24 másik vezetővel együtt – azt már korábban tudni lehetett, hogy Nagy-Britannia és Csehország kimarad az egyezményből. Ez a szerződés tartalmazza egyebek között az úgynevezett adósságféket (a belső államadósság féken tartásának kötelességét) is, amelyet az aláíró országoknak kiemelt törvényükbe is kell foglalniuk.

keretbe
Van Rompuy újrázhat
A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött arról is, hogy az uniós csúcsfórum elnöke az elkövetkező két és fél évre is a belga Herman Van Rompuy marad. Ezt a posztot 2009 decemberében az EU új alapszerződése, a Lisszaboni szerződés hozta létre. Van Rompuy lett egyúttal az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást.

Van Rompuy újrázhat

'');">

Van Rompuy újrázhat

A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött arról is, hogy az uniós csúcsfórum elnöke az elkövetkező két és fél évre is a belga Herman Van Rompuy marad. Ezt a posztot 2009 decemberében az EU új alapszerződése, a Lisszaboni szerződés hozta létre. Van Rompuy lett egyúttal az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást.

VG Online Van Rompuy újrázhat A tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács döntött arról is, hogy az uniós csúcsfórum elnöke az elkövetkező két és fél évre is a belga Herman Van Rompuy marad. Ezt a posztot 2009 decemberében az EU új alapszerződése, a Lisszaboni szerződés hozta létre. Van Rompuy lett egyúttal az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást.

-->