FTD: Őrültség Orbán terve az E.On-nal

A magyar gazdaság csak jelentéktelen mértékben növekszik, az államadósság még mindig rekordmagasságban van, és az EU-partnerek pedig elfordultak a magyar kormánytól.  A gulyásszocializmus egyre közelebb nyomul - mutat rá az FTD, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök a jelek szerint vissza akar térni a gulyásszocializmus idejéhez. Nem csupán a demokratikus jogokat és a hatalmi ágak elkülönítését korlátozza, hanem a gazdaságot is újból állami ellenőrzés alá akarja vonni. És ezt is csupán populista hatás kedvéért. Ugyanis így azt állíthatja a választóinak, hogy valamit tett a magas energiaárak ellen.

Az államosítás azonban nem oldja meg az áramár problémáját. Egy állami vállalat ugyanis nem tud jobb kondíciókat kialkudni vagy erőteljesebben lenyomni a költségeket, mint egy magáncég. Nem is szólva arról, hogy gyengül az árverseny. Akkor hát az árak az adófizetők általi szubvenciók révén csökkenjenek az árak? Ez gazdasági őrültség – véli a lap. Egyébként is kérdéses, hogy Orbán miként akarja finanszírozni az államosítást (önkéntes vásárlással vagy kényszer kisajátítás révén).

Orbán az energiavállalatok államosításával mindenekelőtt a befektetőknek Magyarország iránti bizalmát gyengíti tovább. A hitelminősítő ügynökségeknél a politikai helyzet miatt Magyarország a bóvli kategóriába tartozik. A deficit és a munkanélküliségi ráta csökkentése érdekében a magyar kormánynak inkább azt biztosítania kellene a befektetőket, hogy a befektetéseik biztonságban vannak és támaszkodhatnak a jogállamra. Egyetlen befektető sem tartja ugyanis vonzónak, ha az állam megtiltja neki, hogy nyereséges legyen és csak veszteségeket helyez számára kilátásba.

És valószínűleg a magyaroknak sem fog ez tartósan tetszeni. A magyar kormányt a legközelebbi választáson azon fogják lemérni, az ország helyzete javult-e. Ám úgy tűnik,  nem ez Orbán célja - összegez az FTD vezércikke.

A Markische Allgemeine (MA) hétfői jelentése kiemelte, hogy az E.On jó két évvel ezelőtt tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal és az MVM Zrt.-vel a regionális leányvállalatainak esetleges eladásáról. A konszern ehhez 2009-ben elvi beleegyezést írt alá. Az MA azt is megjegyzi, hogy az E.On a németországi  energiafordulatra egy átfogó struktúraváltási programmal reagált és bejelentette, hogy eladja részesedéseit összesen 15 milliárd euró értékben. A konszern e célkitűzéséhez közelebb került azzal, hogy 3,2 milliárd euróért eladta az Open Grid Europe gázhálózat-üzemeltetőt.

A Manager Magazin emlékeztet arra, hogy a Mol magyar energiakonszern 2009-ben eladta a gázüzletágát az E.On-nak, most viszont a magyart kormány visszavásárolná a cégrészt. Az erre vonatkozó opció már két évvel ezelőtt rendelkezésre állt, a korábbi szocialista kormány ugyanis 2010-ben biztosított opciót magának arra, hogy megvásárolja az E.On magyarországi gázkereskedelmi üzletágát. A német konszern adatai szerint az E.On Földgáz Trade Zrt. megszerzésére vonatkozó opció 2016-ig él.