Szakemberhiány a közszférában?

A közszférában a jövőben nem kaphat senki egyszerre bért és nyugdíjat – ez az egyik eleme a Matolcsy György által múlt hónapban bejelentett csomagjának. A közszférában emellett a következő három évben a kimenő nyugdíjaslétszámot nem töltik fel. Ez nem vonatkozik az egészségügyre, de az új járási rendszerek kialakításakor már ennek szellemében intézkednek. Az állam arra számít, hogy ennek révén 20-22 ezer fővel csökkenne a közszférában dolgozók létszáma.

A kórházak és a szakrendelők túlnyomó része olyan súlyos létszámhiánnyal küzd, hogy az egész ágazat működésképtelenné válna, ha az egészségügyet is érintené a közszférában tervezett létszámleépítés. Ebben kivételesen az érdekképviseletek és az ágazat vezetése is egyetért – közölte lapunkkal Rácz Jenő, Magyar Kórházszövetség elnöke. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke azt mondta a Világgazdaságnak: legalább két megyényi orvos hiányzik a rendszerből, ezért is fújt visszavonulót a kormány az egészségügyiek kényszernyugdíjazásával kapcsolatban is. Ahogyan a „munka vagy nyugdíj” választási kötelezettség is földre küldené az ágazatot.

Az egészségügy egészét várhatóan mégsem hagyják teljesen érintetlenül a létszámszűkítő intézkedések, lapinformációk szerint a minisztériumi háttérintézményekben, illetve az ÁNTSZ-nél és az OEP-nél lehetnek jelentősebb elbocsátások, egyes értesülések szerint még az egészségbiztosítási pénztár megszüntetése is szóba került.

Az átalakulás komolyan érintheti az oktatást is, a lefaragás egyik területe ez lehet, hiszen az önkormányzatok oktatási feladatait januártól a megyei és járási kormányhivatalok veszik át.

„Az önkormányzatoktól státuszok kerülnek át a kormányhivatalokhoz, személyek evidens módon nem. Így az is előfordulhat, hogy elbocsátások is lesznek, és felvételek is” – vélekedett lapunknak Varga László. A közszolgákat képviselő szakszervezeteket összefogó konföderáció, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke a Világgazdaságnak kifejtette: „információink szerint elbocsátásokról is szó van, 6–7 ezer munkahelyet érinthet ilyen módon az, hogy az önkormányzati feladatokat átveszik a kormányhivatalok. Nem lehet tudni azt sem, hogy hány munkahely szűnik majd meg amiatt a szabály miatt, hogy a közszféra nem fizethet egyszerre munkabért és nyugdíjat” – tette hozzá.

A nyugdíjba vonuló közszolgák pótlásának tilalmáról szólva Varga László kijelentette lapunknak: „ezt nehéz értelmezni, hiszen a nyugdíjba vonult kolléga feladatai továbbra is megmaradnak. A közigazgatásban egyes területeken komoly szakképzettséggel rendelkező munkavállalók dolgoznak, akiket nem lehet pótolni más részlegekből odaültetett kollégákkal. Hasonló a helyzet az oktatással is.”

EMMI: nincs pénz

„A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, költségvetési feltételek nem állnak teljes mértékben rendelkezésre sem a Központban, sem az Oktatási Hivatalban, sem a Magyar államkincstárban. De az érintett önkormányzatokban is jelentős többletfeladatokat kell majd elvégezni” – így ír a köznevelés feladatkörének kormányhivatalokhoz kerüléséről a lapunk birtokába került EMMI-előterjesztés. Az anyag szerint a végrehajtás elmaradása több mint 200 ezer pedagógus, kapcsolódó munkavállaló, és egymillió tanuló munkáját illetve tevékenységét „veszélyezteti”.