Nyolcmilliárdos normatíva a kriminalizált hajléktalanságra

A hajléktalanok ellátására összesen a Kormány idén 8,2 milliárd forint normatív támogatást biztosít továbbá más programok mellett csaknem 360 millió forint pályázati forrást nyújt több tucat karitatív, civil, egyházi szervezet és önkormányzat segítő tevékenységéhez – közölte a belügyminiszter egy írásbeli kérdésre válaszolva. Pintér Sándort az MSZP-s Lendvai Ildikó kérdezte arról, hogy „milyen feladatokat látnak szükségesnek a hajléktalanság kezelése érdekében?” A tárcavezető leírta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által biztosított pályázati forrás kerete 2012-ben 379 millió forint volt, míg 2013-ban 372,9 millió forint. Ez biztosította a téli időszakban működő programok forrását (többek között étkeztetés éjjeli menedékhelyen, gyógyszer, kötszer, vitamin biztosítása, krízisautó működtetése), valamint egyéb, az ellátást kiegészítő programok (többek között intézményi eszközök javítása, jogsegélyszolgálat) támogatását. Az Új Széchenyi Terv keretében ezen túl, a hajléktalan emberek foglalkoztatását, lakhatását támogató programra 917 millió forint állt rendelkezésre. Ebből a keretösszegből a fedél nélküli emberek ellátásával foglalkozó intézmények igényelhetnek forrásokat. Pintér szerint ez a pályázati forrás kifejezetten a vidéki nehéz helyzetbe került embereknek segített, Budapest és Pest megye 58 millió, míg a többi megye összesen 859 millió forintra pályázhatott.

Pintér kiemelte hogy a ,,Fűtött utca" program keretében a Belügyminisztérium a Fővárosi Önkormányzattal együtt 2010 és 2013 között Budapesten összesen 555 állandó és 86 időszakos, a téli időszakban működtetett éjjeli menedékhely férőhelyet, és 296 nappali melegedő férőhelyet alakított ki.  A belügyminiszter közölte, hogy a Belügyminisztérium megkeresésére választ küldő megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatai közül 6 (Tatabánya, Kaposvár, Kecskemét, Szolnok, Miskolc és Zalaegerszeg) jelezte, hogy illetékességi területükön a hajléktalan-ellátásban kapacitáshiány nem tapasztalható. Ezért 2013. év végéig nem tervezik a férőhelyek számának bővítését vagy új intézmény létrehozását . Az önkormányzatok közül Debrecen és Nyíregyháza jelezte, hogy a férőhelyek számát növelni szeretnék. A szükséges bővítés egy részével kapcsolatban az egyeztetések lefolytatása, a működési engedélyek beszerzése folyamatban van. További 9 önkormányzat (Szombathely, Győr, Budapest, Szekszárd, Pécs, Eger, Békéscsaba, Szeged és Salgótarján) illetékességi területén kapacitásbővítésre lenne szükség.

A parlament mai napirendjén van a szabálysértési törvény módosítása, mely alapján a jövőben tilos lesz a világörökségi területeken, illetve az egyes önkormányzatok által meghatározott területeken az életvitelszerű ott-tartózkodás, vagyis hogy a hajléktalanok ott éljenek. Ezek szerint akár elzárással is büntethető az, aki utcán alszik. A Fidesz szerint a szabálysértési törvény módosítása nem a hajléktalanok ellátásáról, hanem a közterületek rendjének szabályozásáról szól. A kormánypárt szerint "amilyen mértékben segítjük a hajléktalanokat, legalább olyan mértékben kívánjuk teljesíteni a társadalomnak azt az elvárását, hogy a közterületek tiszták, élhetőek, biztonságosak legyenek, ahová a szülők nyugodt szívvel engedhetik gyermekeiket".

Az MSZP-s Lendvai Ildikó közölte: nem támogatja a hajléktalanokat bűnözőnek bélyegző szabálysértési törvénymódosítást, és elvárja, hogy annak elfogadása esetén a köztársasági elnök, illetve az ombudsman fellépjen. Szerinte, ha a parlamenti kétharmad elfogadja "az Alkotmánybíróság állásfoglalását is semmibe vevő embertelen" jogszabályt, akkor a hajléktalanokra vadászhatnak, őket kerületről kerületre, településről településre kergethetik, és még erdei kunyhóikat is lerombolhatják. Lendvai szerint a kormány is tudja, hogy ma még nincs elegendő férőhely a hajléktalanszállókon sem. Emlékeztetett arra, hogy május 15-i határidővel próbálták felmérni a férőhelyek és a hajléktalanok számát; a jelentés nem nyilvános, és az azóta eltelt néhány hónap alatt új szállók és szociális lakások nem épülhettek.

A parlamentben műanyag szalagokkal keresztezte a parlamenti ülésterem felé vezető egyik folyosó átjáróját az Együtt-PM-től Szabó Tímea és Szilágyi Péter tiltakozásul a szabálysértési törvény módosítása ellen. kihelyeztek egy "Aki kitiltja a szegény embereket az utcáról, annak nincs helye a parlamentben" feliratú táblát is.

Hétfő estére több civil szervezet is tüntetést szervezett a törvény elfogadása ellen. Korábban több civil szervezet is azt kérte a belügyminisztertől, hogy vonja vissza a közterületen élés szabálysértéssé nyilvánítását lehetővé tevő törvényjavaslatát. Az aláírók között a  Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Város Mindenkié csoport, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek, a Magyar Helsinki Bizottság, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület, a Patriarchátust Ellenzők Társasága és a Tízek Társasága szerepelt.

A civilek szervezetek szerint a javaslat koncepciója nemcsak az érintett emberek alapvető jogait sérti, hanem ellentétes a hajléktalanság kezelésével kapcsolatos szakmai álláspontokkal is. Hivatkoztak az Alkotmánybíróság tavaly novemberi határozatára, mely alapján az emberi méltósághoz való joggal összeegyezhetetlen a közterületen élés szabálysértéssé nyilvánítása. az aláírók azt hangoztatták, hogy a hajléktalanság kriminalizációja sérti az alapjogot és elfogadhatatlan, kezelésének pedig létezik szakmailag megalapozott, az emberi jogokat tiszteletben tartó formája.