Kishantos: megsértette a jó hírnevét a Vidékfejlesztési Minisztérium?

A Fővárosi Törvényszék az ökogazdaság által a VM ellen személyiségi jog iránt indított perében meghozott ítéletében megállapította: a vidékfejlesztési tárca megsértette az ökogazdaság jó hírnevét a 2013. április 25-én "Kishantos jövője helyi gazdálkodók kezébe kerül" címen kiadott közleményben annak valótlan állításával, hogy a gazdaság folyamatosan elmaradt díjfizetési kötelezettségével.

Az ítélet szerint ugyancsak megsértette a felperes jó hírnevét, amikor azt, hogy a haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos jogvita nyomán fizetési kötelezettsége keletkezett, úgy tüntette föl, mintha a felperes a megkapott állami támogatás ellenére a haszonbérleti díjfizetési kötelezettségét nem teljesítve díjhátralékot halmozott volna fel.

A bíróság szerint a VM megsértette az ökogazdaság jó hírnevét a Világgazdaság Online internetes portálon 2014. január 14-én megjelent, Bitay Nándorral készült interjúban is azzal az állítással, hogy a szerződésben vállalt fejlesztéseknek nem tett eleget, amivel pénzben is kifejezhető kárt okozott az államnak.

Ugyancsak valótlanul állította az agrártárca, hogy az e kár miatt indított perben az állam jogerősen nyert volna az ökogazdasággal szemben. Azt, hogy a kishantosi nonprofit kft.-t a haszonbérleti szerződés miatt keletkezett jogvita során a bíróság 27 209 186 forint megfizetésére kötelezte, úgy tüntette fel a tárca, mintha a bíróság az államnak okozott kár megfizetésére kötelezte volna - tartalmazza az ítélet.

A bíróság a felperes gazdaság egyéb keresetét elutasította. Az indoklás szerint például a VM egyéb sérelmezett közlései közül a politikai hangulatkeltés, a nyilatkozatháború indítására vonatkozó kijelentés a felperes magatartásának az alperes szerinti megítélése, amely lehet ugyan téves vagy akár szándékosan elítélő, ám olyan, a véleménynyilvánítás szabadsága körébe tartozó megnyilvánulása, ami nem eredményez jogsértést, ezek a közlések ugyanis nem a pályázati eljárás érdemére vonatkozó tényekkel kapcsolatosak.

A sérelmezett nyilatkozatok eltávolítását a bíróság nem tartotta indokoltnak figyelemmel arra, hogy azok csak egy kisebb részét képezték egy-egy nagyobb lélegzetű interjúnak, közleménynek, ezért az egész eltávolítása indokolatlan lett volna, a részleges eltávolítás pedig jellegénél fogva nem megoldható.

A pernyertesség, illetve a pervesztesség arányát egyenlőnek értékelte a bíróság figyelemmel arra, hogy a nagyobb súlyú közlések tekintetében a felperes keresetének helyt adott, több kisebb súlyút utasított el.