Brexit: egyedi megoldásokra van szükség

Leo Varadkar az Észak-Írországban tett első hivatalos látogatása során pénteken Belfastban úgy fogalmazott, a kemény Brexit híveinek, vagyis azoknak, akik azt támogatják, hogy az Egyesült Királyság a tagság megszűnésével együtt vonuljon ki az Európai Unió egységes belső piacáról is, már 14 hónapjuk volt arra, hogy megoldással álljanak elő. „Ha nem tudnak – és én úgy hiszem, nem tudnak -, elkezdhetünk érdemben beszélni azokról a megoldásokról, amelyek mindannyiunk javát szolgálhatják” – mondta.

Ezek között említette a vámunió létrehozását az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, illetve egy széles körű szabadkereskedelmi egyezmény elfogadását arra az esetre, ha az Egyesült Királyság nem akar az EU egységes belső piacán maradni. A második lehetőséggel kapcsolatban megjegyezte, nyitva lehetne hagyni annak esélyét, hogy a szigetország csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez.

Hangsúlyozta, nem akar „gazdasági határt” az ír szigeten, Írország és az Egyesült Királyság között. Mint mondta, ez alatt nem az eltérő fizetőeszközöket vagy adókulcsokat érti, hanem olyan fizikai határt, amely akadályozza a szabad kereskedelmet, az áruk és a személyek szabad mozgását.

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, de már jóval a schengeni rendszer létrejötte előtt megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

Kitért arra is, hogy Észak-Írország szerinte nem hallatja eléggé a hangját a Brexitről szóló vitákban. Észak-Írországban hosszabb ideje nincs kormány. „Választ várunk a kérdésre, hogy kivel beszéljünk Belfastban, ki fog szót emelni Észak-Írországért és annak 1,8 millió lakosáért” – vetette fel. Sürgette az Egyesült Királysághoz tartozó tartomány protestáns britpárti és az ír egyesítésért küzdő katolikus politikusait, hogy jussanak egyezségre a hatalom felekezeti megosztásán alapuló kormányzati rendszer helyreállításáról.

Kétnapos programja keretében a júniusban hivatalba lépett Leo Varadkar találkozik több helyi párt, köztük a brit Konzervatív Pártot a londoni parlamentben kormányképes többséghez segítő legnagyobb észak-írországi protestáns erő vezetőivel. A Demokratikus Unionista Párt (DUP) épp a héten azzal vádolta az ír miniszterelnököt, hogy „megafon-diplomáciát” folytat a Brexit ügyében, és nem segít azzal a véleményével, hogy a kilépés támogatóinak kellene megoldással előállniuk a határkérdésben.

Az ír egyesítésért küzdő katolikus oldal legradikálisabb politikai ereje, a Sinn Féin szerint viszont Leo Varadkar helyesen jár el, amikor felhívja a figyelmet a legfontosabb kérdésekre, különös tekintettel arra, hogy az észak-írek közül sokan ír állampolgárok is.

Az ír miniszterelnök pártja, a Fine Gael korábbi vezetője, John Bruton korábbi ír kormányfő szerint a Konzervatív Párttal kötött egyezsége révén a DUP-nak kell válaszokkal szolgálnia a Brexittel kapcsolatos kérdésekre. „Távozni akar a brit kormány a vámunióból? Készek csatlakozni az Európai Gazdasági Térséghez? Milyen politikát akarnak folytatni a Brexit után? Ezekre mind Arlene Foster tud válaszolni, mert nélküle nem tud működni a jelenlegi brit kormány” – utalt a DUP vezetőjére a politikus.

Csakúgy, mint Skóciában, a többség Észak-Írországban is az Egyesült Királyság európai uniós tagságának fenntartására voksolt a tavalyi Brexit-népszavazáson. A választók csaknem 56 százaléka adta a bennmaradásra a szavazatát.

Észak-írországi látogatása keretében Leo Varadkar – Írország első nyíltan homoszexuális kormányfője – szombaton Belfastban részt vesz a meleg büszkeség napja alkalmából rendezett egyik eseményen. Az Egyesült Királyság többi részében engedélyezett a melegházasság, Észak-Írországban azonban nem. Írországban az azonos neműek szintén házasságot köthetnek.