Az Egyesült Arab Emírségek tulajdonába került a világ legdrágább festménye

Csaknem egy hónappal azután, hogy vevőre lelt a világ legdrágább festménye, felfedték a vásárló kilétét is. A november közepén 450 millió dollárért (120 milliárd forint) eladott műtárgy, Leonardo da Vinci Salvator Mundija, az abu-dzabi kulturális és idegenforgalmi minisztérium tulajdonába került a Christie’s árverésén – közölte a New York-i székhelyű aukciósház. A hír azután látott napvilágot, hogy a The New York Times megírta: a vásárló nem más, mint egy kevéssé ismert szaúdi herceg, Bader bin Abdullah bin Farhan asz-Szaud, Mohamed bin Szalmán trónörökös bizalmasa. Szaúd-arábiai források ezután közölték, hogy a herceg az Egyesült Arab Emírségek közvetítőjeként vett részt az árverésen.

A Christie’s meg tudja erősíteni, hogy az abu-dzabi kulturális és idegenforgalmi minisztérium vásárolta meg Leonardo da Vinci Salvator Mundi című festményét. Örülünk annak, hogy ez a csodálatos festmény a közönség számára látható lesz az Abu-Dzabi Louvre múzeumban

– olvasható az aukciósház közleményében. Az aukció után nem közölték a vásárló kilétét, csupán annyit, hogy telefonon tette meg ajánlatait a mintegy 20 percen át folyó ádáz licitharcban.

A Salvator Mundi a reneszánsz zseni fennmaradt húsz festménye közül az utolsó magántulajdonban lévő darab. A 64,5 x 44,7 centiméteres kép első ismert tulajdonosa I. Károly angol király volt, később eltűnt szem elől, és nem is nagyon keresték, mert sokan nem a nagy mesternek, hanem valamelyik tanítványának vagy más kortársának tulajdonították, eredetiségét csak 2011-ben ismerte el a művészettörténész-szakma. A képet 1958-ban még mindössze 45 brit fontért vette meg egy amerikai gyűjtő a Sotheby’s egy árverésén.

Az Abu-Dzabi Louvre alapítása egyébként része annak a stratégiának, hogy az Emírségek függetleníteni akarja gazdaságát az olajtól. A kormány elmondta: már jó ideje szeretnék megszerezni a festményt, és ezt az alkalmat semmiképp nem akarták elszalasztani – közölte a CNN.

A festmény eredetiségét tudományosan megalapozott kutatások támasztják alá. A távirati iroda Sipos Tünde művészettörténészt idézte, aki elmondta: ilyen esetekben anyag- és röntgenvizsgálatok, tudományosan megalapozott szakértői, restaurátori és művészettörténészi vélemények szükségesek a műalkotás eredetének megállapításához. A rekordáron elkelt olajfestmény esetében a bizonyítékok elég erősek voltak ahhoz, hogy a rangos londoni National Gallery 2011–2012-ben az itáliai mester műveként mutassa be az alkotást.