Hatszáz éves a világ legdrágább szivarja

A kézzel sodort, kiváló minőségű kubai szivarok legnagyobb vásárlói továbbra is a spanyolok, Franciaország a második, míg Kína a harmadik legnagyobb exportpiaca a dohányterméknek. Ez utóbbi ország egyre jelentősebb tényező a szivarpiacon: Kuba szivareladásból származó bevétele rekordszintre emelkedett tavaly, ez részben a kínai kereslet megugrásának köszönhető – olvasható a távirati iroda tudósításában.

A világ legnagyobb szivarexportőrének számító kubai-brit Habanos eladása tavaly csaknem 500 millió dollárra nőtt, ami 12 százalékos bővülés a megelőző évhez képest.

A Habanos a világ szivarpiacának csaknem 70 százalékát tartja kézben, bevételének 90 százaléka származik a kivitelből. A világ több mint 120 országába szállít minőségi dohányárut, az Egyesült Államokba viszont nem exportálhat.

A világ legdrágább szivarjai azonban nem mind Kubából származnak: a Luxurytopics.com összeállította a tíz legdrágább szivar listáját, amelyen szerepelnek a 40 dolláros magas minőségű füstölnivalók, de prémiumkategóriás, 1000 dolláros szivar is, egyebek mellett a Dominikai Köztársaságból.

A lista utolsó harmadában egy kubai gyártó található. A Cohiba szivarokat a kubai állami dohánygyár, a Cubatabaco kezdte gyártani 1966-ban, és eredetileg Fidel Castrónak és a kubai kommunista párt magas rangú tisztségviselőinek szállította őket. A Cohiba gyakran diplomáciai ajándékként is szolgált, így nyert egyre nagyobb ismertséget a világban, majd 1982-től került először kereskedelmi forgalomba. A listára a Cohiba Esplendido került fel, amelyből egy doboz 750 dollárt (192 ezer forint) kóstál, de a Cohiba Behike például már 18 ezer dollárba (4,6 millió forint) kerül. A szivart 2006-ban mutatták be a Cohiba alapításának negyvenedik évfordulójára, limitált kiadás volt, nagyjából 100 dobozt értékesítettek belőle.

A Luxurytopics.com középmezőnyében 50 és 80 dollár közötti darabáron kapható szivarok kaptak helyet, többek között az Arturo Fuente Opus X terméke, amelyet 1993-ban gyártott először a cég. A Fuente családi vállalatként indult 1912-ben. A kubai származású alapító, Arturo Fuente Floridában, a saját házában a felesége és két fia segítségével sodorta a szivarokat. Az 1973-ban, 85 évesen elhunyt alapító valószínűleg nem is álmodott arról, hogy kis családi cége néhány évtized múlva világszerte ismert márkává válik, méghozzá úgy, hogy az idők során végig családi tulajdonban marad. Ma, négy generációval később, a Dominikai Köztársaságban van a cég központja.

A Fuente Fuente Opus X sorozatot 2003-ban újra elkezdték gyártani, a termék különlegessége, hogy a burkolólevél, a kötőlevél és a tölteléklevél is a Dominikai Köztársaságból származik.

A tizedik évfordulóra gyártott szivart százas dobozokban értékesítették, egy dobozért 30 ezer dollárt (7,7 millió forint) kértek.

Nem hiányozhatnak a listáról a Gurkha szivarok sem. Egyesek szerint a Gurkha egyenesen a szivarok Rolls-Roysa. Alapítása az indiai származású Kaizad Hansotia nevéhez kötődik, aki Hongkongban és Londonban nevelkedett, és a családi luxusóraüzletet vette át. Hansotia 1989-ben egy indiai nyaralás során találkozott egy portugál üzletemberrel, aki Gurkha márkanév alatt gyártott és árult szivarokat. Hansotia meglátta a lehetőséget: megvásárolta a gyártósort, és eredetileg a luxusórák mellé szánta ajándéknak a szivarokat. A többi már történelem, és ma a Gurkha a világ legdrágább márkájának számít.

A Gurkha Black Dragon darabja például 1150 dollárba (295 ezer forint) kerül.

A 2006-ban, limitált szériában piacra dobott szivarból egy doboz 115 000 dollár (29,5 millió forint).

A Corojo cég Gran Habano No. 5 El Gigante nevű szivarja méltán került fel a listára, bár inkább különlegessége, mintsem élvezeti értéke miatt. A szivar ugyanis nemcsak a legdrágábbak közé tartozik, de a legnagyobb is a világon. Az 5,7 méter hosszú és 725 kilós óriást 16 ezer levélből sodorták, és 2013-ban 185 ezer dollárért (47,5 millió forint) adták el egy floridai gyűjtőnek.

A lista élén egy igazi különlegesség áll, amely nemcsak a legdrágább, de a világ legöregebb szivarja is. A hatszáz éves dohányterméket 2012-ben Guatemalában találták egy faluban, és egyben bizonyíték arra is, hogy a maják már a 12. században foglalkoztak dohánytermesztéssel. A sicar vagy sikar elnevezés egyesek szerint a mai szivar (angolul cigar) név alapja. A ritka leleteket több mint félmillió dollárért (128 millió forint) értékesítették egy árverésen, és bár gyakorlatilag el lehet szívni őket, nehéz elképzelni, hogy tulajdonosuk egy jó vacsora után elpöfékelné a méregdrága szivarokat.