Maduro újraválasztását illegitimnek tartja az ellenzék

A szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után a leköszönő szocialista elnök a szavazatok 67,7 százalékát kapta, legfőbb ellenfele, Henri Falcon pedig szavazatok 21,2 százalékát – közölte Tibisay Lucena, a Nemzeti Választási Tanács (CNE) elnöke, aki „megfordíthatlan tendenciáról” beszélt. Henri Falcon elutasította a választási folyamatot.

Mintegy 20 millió szavazásra jogosult állampolgárt vártak az urnákhoz, és a választási bizottság számításai szerint a 8 603 936 leadott szavazatból Maduro 5 823 728-t kapott.

Az 52 százalékos távolmaradás a legsúlyosabb a venezuelai demokrácia kezdete, 1958 óta.

A legutóbbi, 2013-ban tartott elnökválasztáson, amikor Maduro Henrique Capriles volt mirandai kormányzóval mérkőzött meg, a részvételi arány 79,69 százalékos volt. Párthívei előtt mondott beszédében Nicolás Maduro örömét fejezte ki „a történelmi rekord” miatt.

Soha elnökjelölt még nem nyert a nép szavazatainak 68 százalékával, és soha korábban nem előzte meg 47 százalékponttal a második helyen végzett jelöltet

- mondta a Miraflores palota előtt összegyűlt tömegnek.

„Győztünk! Most is győzedelmeskedtünk. Mi vagyunk az állandó népi győzelemmé alakult történelem ereje” – mondta az elnök, akinek az új hatéves mandátuma várhatón 2018 januárjában kezdődik.

Röviddel a hivatalos végeredmény kihirdetése előtt Henri Falcon „legitimitás híján” elutasította az elnökválasztást, és újabb választást követelt még az év vége előtt.

Nem ismerjük el ezt a választási folyamatot, számunkra ez nem volt választás. Venezuelában új választásokat kell kiírni

- jelentette ki, azzal vádolva a kormányt, hogy nyomást gyakorolt a választókra.

A Hugo Chávez néhai elnök, Maduro elődje által kidolgozott ideológiából, a „chávizmusból” kiszakadt 56 éves Henri Falcon kivált a Demokratikus Egység Kerekasztal (MUD) pártszövetségből, amely hónapok óta csalással vádolja a kormányt és bojkottálta a választásokat.

Az eredmények kihirdetését az ellenzék erősségének számító Caracas egyes negyedeiben tiltakozó „lábaskoncerttel” fogadták.

A másik ellenzéki jelölt, a 48 éves Javier Bertucci evangélikus lelkipásztor, aki a szavazatok 11 százalékát kapta, szintén bírálta a választásokat és új voksolást követelt.

Maduro volt az előrehozott elnökválasztás nagy esélyese,

annak ellenére, hogy az élelmiszer-, a gyógyszerhiányba és az örökös áramszünetbe, valamint a közbiztonság helyzetének romlásába belefáradt venezuelaiak 75 százaléka nem ért egyet a kormányzásával. Az országban egyhavi minimálbér egy kilogramm tejpor megvásárlására elegendő.

A gazdasági válság kezdete óta több százezren hagyták el Venezuelát. Bogotától Limáig, Santiago de Chilétől Madridig venezuelaiak százai tüntettek vasárnap a „választási csalás” ellen tiltakozva.

Chile és Panama nem ismerte el a választást, és diktatúrával vádolta meg Madurót. Az ellenzéken kívül az Egyesült Államok, az Európai Unió és a limai csoport – 14 amerikai és karibi ország – elutasítja a szavazást. Valamennyien a demokrácia aláásásával vádolják Madurót. A 2017 nyarán négy hónapon át tartott szinte mindennapos ellenzéki tüntetések ellenére – amelyeknek 125 halottja volt – felállították a rendszert szolgáló alkotmányozó nemzetgyűlést.

A kőolajárak 2014. évi beszakadása óta Venezuela, amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik. devizahiányban szenved, ami súlyos válságba döntötte a gazdaságot. Öt év alatt a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 45 százalékot zuhant a hazai össztermék, 2018-ban 15 százalékos csökkenés várható, az infláció pedig 13 800 százalékos.