A Parlament elfogadta álláspontját a digitális szerzői jogokról

A törvényhozás a következő főbb pontokat határozta meg:

A Parlament 438 szavazattal, 226 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját, amelyet a tagállamokkal folytatott tárgyalások során képviselni fog. A most elfogadott álláspont fontos változtatásokat tartalmaz a júniusi szakbizottsági javaslathoz képest.

A tech-óriásoknak osztozniuk kell a bevételen a művészekkel és újságírókkal

A Parlament több esetben úgy változtatta meg az Európai Bizottság eredeti javaslatát, hogy biztosítsa: a művészek – zenészek, előadók és forgatókönyvek szerzői -, hírszolgáltatók és újságírók megkapják a munkájuk után járó fizetséget, amikor munkájuk a különböző megosztó platformokon, például a YouTube-on vagy a Facebookon, illetve a Google News-hoz hasonló hírgyűjtő oldalakon megjelenik.

A szavazás után Alex Voss német néppárti jelentéstevő kijelentette: „Nagyon örülök, hogy az internetóriások kifejezetten erős lobbija ellenére végre a ház többsége támogatja az európai kreatívok igazságos díjazását. Nagy, felfokozott vita zajlott az irányelv körül, és azt hiszem, a Parlament odafigyelt a felvetett problémákra. Az innovációval kapcsolatos aggodalmaknak teret adva kiemeltük az irányelv hatálya alól a kis- és mikroplatformokat.

Meggyőződésem, hogy ha már elült a vita, az internet pont ugyanolyan szabad lesz, mint most, az újságírók és alkotók tisztességesebb módon részesülnek a munkájuk teremtette bevételből,

és mi magunk sem értjük majd, mitől volt a nagy felzúdulás.„

Tisztességes fizetség a művészek és újságírók számára, a start-upok ösztönzése

A parlamenti álláspont a bizottsági javaslathoz képest szigorítja az online platformok és aggregátorok felelősségre vonhatóságát a szerzői jogokkal kapcsolatban. A Parlament szerint ezen platformok és aggregátorok felelőssége a gyakorlatban azt jelenti, hogy amikor szerzői jogi védelem alatt álló tartalmat tesznek közzé, akkor fizetniük kell a jogtulajdonosnak.

A Parlament álláspontja konkrétan például azt kéri, hogy maguk az újságírók, és nem pusztán a kiadók részesüljenek ebből a bevételből.

A start-upok és az innováció ösztönzése érdekében ugyanakkor a Parlament úgy döntött, hogy a kis- és mikroplatformokat kivonja az irányelv hatálya alól.

A szólásszabadság védelme

A Parlament gondoskodik arról, hogy a szerzői jogok védelme az internetre jellemző szólásszabadság korlátozása nélkül valósuljon meg. Álláspontja értelmében a cikkekhez vezető linkek és némi egyéni leírás megosztása nem jelenti a szerzői jogok megsértését.

A tartalomszolgáltatók csak olyan mechanizmus segítségével ellenőrízhetik a feltöltött anyagok esetében a szerzői jogok tiszteletben tartását, amely elkerüli, hogy „nem jogosulatlanul terjesztett művek” is fennakadjanak a rostán.

Az online tartalomszolgáltatóknak ezen kívül gyors és emberek, nem algoritmusok által működtetett jogorvoslati mechanizmust is létre kell hozniuk,

ahol az indokolatlanul eltávolított tartalmak miatti panaszok benyújthatók.

A Wikipediára és a nyílt forráskódú szoftverplatformokra nem vonatkozik

Az állásfoglalás-tervezet kiemeli, hogy a Wikipediához hasonló, online enciklopédiák nem kereskedelmi célú feltöltése és a nyílt forráskódú szoftverplatformok, mint például a GitHub, automatikusan kívül esnek a szerzői jogi szabályzásnak alávetett tartalmak körén.

Erősebb tárgyalási pozíció a szerzők és az előadók számára

A Parlament szövege megerősíti a szerzők és előadóművészek jogait. Ezentúl,

ha a szerzői jogok hasznosításáért eredetileg kialkudott díj „aránytalanul„ alacsony a művekből származó bevételhez képest, akkor további javadalmazást kérhetnek attól, akivel megállapodtak a jogok használatáról.

A jogszabálytervezet szerint a bevételekbe a közvetett bevételt is bele kell számolni.

A szerzők és előadóművészek a szerzői jogok kizárólagos átruházásáról szóló szerződést vissza is vonhatják, amennyiben a védett teljesítményt hasznosító fél nem él a jogával.