Elítélték a Buda-Cash-ügy vádlottjait

Elítélte a Buda-Cash-botrány 5 vádlottját a Fővárosi Törvényszék: Varga Péter elsőrendű vádlott és négy társa 7 év 6 hónap börtönben letöltendő büntetést kapott. A döntés nem jogerős. Valamennyi vádlottnál vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. Az elsőfokú ítélettel szemben az ügyészség és a vádlottak is fellebbeznek.

Az öt vádlottat Varga Pétert, Pintér Zoltánt, Tölgyessy Pétert, Gyarmati Jánost és Pál Gyulát folytatólagosan elkövetett sikkasztás büntette miatt találta bűnösnek a bíróság. Pintért felbujtóként, Tölgyessyt, Gyarmatit és Pált bűnsegédként.

Feltételes szabadlábra valamennyien legkorábban a büntetés kétharmadának letöltését követő napon bocsáthatók. A büntetés időtartamába beszámítják az előzetes letartóztatásban, háziőrizetben eltöltött időt.

A vádlottakat emellett vagyonelkobzásra ítélte a bíróság, cégeket, telkeket koboznak el, és fejenként több mint 700 ezer forint perköltség megfizetésére is kötelezte őket.

A Buda-Cash brókercég 2015 februárjában dőlt be, miután kiderült, hogy jelentős pénzek hiányoznak a cégből, a brókercég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A Buda-Cash bajai magukkal rántották a cég tulajdonában lévő DRB takarékszövetkezeteket is. Ezzel 115 millád forint kárt okozott a brókercég és a takarékszövetkezetek ügyfeleinek.

Az Index tudósítása szerint a bíró úgy vélte, hogy az ügynek nagyon fontos eleme, hogy a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, vagyis az öt vádlott volt bonyolult céghálókon keresztül a brókercég tulajdonosa, így az ő érdekük volt, hogy a cég ne menjen csődbe.

A vádlottakat 10 évre eltiltották attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselők legyenek, mert a bűncselekményt vezető tisztségükkel visszaélve követték el. A vádlottakat a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a bíróság. Az ügyben egyéb érdekelteknél is vagyonelkobzást rendeltek el.

Az ítélet szerint a vádlottak a Buda-Cash Brókerház ügyfeleinek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben pedig eltulajdonították azokat. Az elkövetési érték hozzávetőlegesen 110 milliárd forint.

Három és fél éve dőlt be a Buda-Cash

A jegybank 2015. február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét, és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A brókercég tevékenységi engedélyét 2015. március 4-én visszavonta a jegybank, és kezdeményezte a felszámolását, továbbá büntetőfeljelentést tett.

A vádirat szerint Varga Péter és társai a brókerház működtetése során 2007-től bűnszervezetet hoztak létre, az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben a sajátjukként rendelkeztek, részben eltulajdonították. Céljuk kezdetben a csőd elkerülése, a cég fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek pénzét nemcsak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem egy részét különböző offshore cégekbe utalták.

A Fővárosi Főügyészség három vádpontot fogalmazott meg.

A bíró szóbeli indoklásában kiemelte, hogy összetett, kereszttulajdonlásokkal tarkított tulajdonosi hálót hoztak létre, amelyben legalább öt offshore cég volt, melynek áttekinthetetlenségét valamennyi felügyeleti jelentés megállapította. A tulajdonosi és a vezetői kör megegyezett, az öt vádlott hozta tulajdonosi, vezetői minőségében a döntéseket.

Az informatikai háttérrel kapcsolatban kiemelte, hogy az adatbázisba felülről bele lehetett nyúlni, naplózás nem volt, így nem lehetett látni, milyen módosítás történt az adatokban. A felügyeletnek adott dokumentumokban törölhettek sorokat.

Kitért arra is, hogy az 1997-1998-as válság súlyosan érintette a befektetési szolgáltatókat, sokan csődbe mentek vagy hatalmas veszteségeket realizáltak. Arról, hogy a Buda-Cash-nél mekkora veszteség keletkezett, nem állnak papíralapú adatok rendelkezésre, a vádlottak állítása szerint 4 milliárd forint – ismertette a bíró.

A hiány rendezésére a tőkeemelés vagy csődjelentés lett volna a megoldás, a vádlottak azonban ehelyett fiktív ügyfélszámlát hoztak létre, majd takarékszövetkezeti akvizícióról határoztak. A bíróság szerint utóbbi ötlet akár alkalmas lehetett volna arra, hogy a takarékszövetkezeteket nagybankként értékesítve a hiány megszűnjön.

A harmadik személyek javára történő utalásokra a bíróság szerint nem csak azért került sor, hogy megvédjék az ügyfelek vagyonát.

A bíróság a bűnszervezetben való elkövetést nem állapította meg, mivel álláspontja szerint a szervezettség a brókerház általános tevékenységének velejárója, azt nem bűncselekmény elkövetése érdekében hozták létre.

Indoklásában kitért arra is, hogy a bíróság valamennyi vádlott szerepvállalását azonos súlyúnak látta, enélkül nem működött volna ilyen sokáig ez a rendszer, ezért valamennyiük esetében azonos tartalmú és mértékű szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak.