Év végéig még százan meghalnak a magyar utakon

2018-ban eddig több mint 530-an haltak meg közlekedési balesetben Magyarországon, a statisztika alapján pedig valószínűsíthető, hogy az utolsó másfél hónapban még több mint 100-an meghalnak az utakon – ismertette a lehangoló adatot Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán.

Kevesebb súlyos baleset, több halott

Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának legfrissebb részletes adatai szerint – amely még nem tartalmazza a novemberi időszakot – az év első tíz hónapjában összesen 14 159 személyi sérüléssel járó baleset történt hazánk útjain, ez 3,4 százalékkal több, mint 2017 hasonló időszakában. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma 1,3 százalékkal mérséklődött, a könnyű sérülést okozó baleseteké viszont 5,7 százalékkal nőtt. Október végéig 513-an vesztették életüket az utakon, ez 15 fővel több, mint a tavalyi hasonló periódusban.

A balesetek legfőbb oka továbbra is a gyorshajtás, ami az incidensek 31 százalékáért felelős.

Az elsőbbség megadásának elmulasztása 25 százalékban, a kanyarodási szabályok be nem tartása 18 százalékban tehető felelőssé. Az alkoholos befolyásoltság a balesetek 8,5 százalékában volt tetten érhető, vagyis minden 12. baleset ittas vezetés miatt következett be.

Látható javulás, de mintha megálltunk volna félúton

A közúti balesetek, és ezen belül a halálos áldozatokat követelő balesetek száma tendenciaszerűen csökken a rendszerváltás óta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1990-ben még 27 800 sérüléssel járó baleset történt, tavaly már csak valamivel kevesebb mint 16 500. Ezekben 1990-ben még 37 000-en sérültek meg összesen, 2017-ben már csupán 21 500-an. A balesetek és a sérültek száma is mintegy negyven százalékkal esett vissza ezen időszak során.

A halálozási mutató még jelentősebben javult: 1990-ben 2432-en haltak meg az utakon, tavaly pedig 625-en, vagyis 27 év alatt negyedére csökkent a halálos áldozatok száma az utakon.

Bár hosszabb távon szembeötlő a javulás, az utóbbi években ez mintha megtorpant volna. A 2013-as mélypont után némileg még emelkedett is mind a balesetek, mind a halálos áldozatok száma, így jelenleg ott tartunk, mint a 2010-es évek elején.

Kettészakadt Európa, és mi nem a jó oldalon haladunk

Nem lehetünk büszkék, ha Európa más országaival hasonlítjuk össze Magyarországot. Az Eurostat legfrissebb, 2016-ra vonatkozó adatai szerint

hazánkban egymillió lakosra vetítve 62-en haltak meg az utakon, ami jóval rosszabb az 50 főt jelentő uniós átlagnál.

Magyarországnál csak nyolc, jellemzően kevésbé fejlett, kivétel nélkül kelet- vagy dél-európai országban veszélyesebb a közúti közlekedés.

Régiónk államai közül csak a csehek és a szlovákok bírnak kedvezőbb mutatóval, előbbinél 58, északi szomszédunknál pedig 51 halálos áldozatot követelnek egymillió lakosonként a közúti balesetek. Szlovákia esetében az EU átlagának megfelelő érték. Málta, Franciaország, Ausztria és Finnország mutatói szintén az uniós átlaghoz igazodnak.

Az Európai Unióban Bulgáriában és Romániában messze a legrosszabb a közúti helyzet, itt 99, illetve 97 halálozás jut egymillió lakosra.

Nincsen irigylésre méltó helyzetben Lettország és Lengyelország sem, akik a képzeletbeli dobogó harmadik fokán állnak egymillió főre vetített 80 halálesettel.

Az unión belül Svédországban és az Egyesült Királyságban a legbiztonságosabb közlekedni, itt csupán 27, illetve 28 a vonatkozó áldozati számarány.

Hazánkhoz képest ezekben az országokban tehát közel feleakkora a valószínűsége, hogy életét veszti valaki az utakon. Hollandiában és Dániában szintén jóval biztonságosabb az utazás, 37-37 halálos áldozattal egymillió lakosonként.

Nem mindegy, hogy Bécsben vagy Észak-Bulgáriában ül autóba

Nagy a szórás tehát az Európai Unión belül, ha az országoknál kisebb egységeket, a régiókat is figyelembe vesszük, akár tizenötszörös különbségeket is találhatunk. 2016-ban az Európai Unió 281 területi egysége közül 21 régióban meghaladta a százat az egymillió főre jutó közúti halálesetek száma, ezeken a helyeken tehát több mint kétszerese volt az áldozatok száma az uniós átlagnál.

A legmagasabb halálozási rátát az EU egyik legszegényebb részének számító észak-bolgár Severozapaden régióban mérték, ahol egymillió főre vetítve 153-an vesztették életüket utazás során. A portugál Alentejo a második 142 halálesettel, a harmadik leghalálosabb régió pedig a Belgium legdélebbi részén fekvő Luxembourg tartomány 138-as fatalitási mutatójával – itt egyébként két és félszer többen vesztik életüket az utakon, mint az ország egészében.

Az unió öt leggyilkosabb útszakaszához tartozik még a görögországi Dél-Égei-szigeteket magába foglaló Notio Aigaio és a bolgár Severen tsentralen régió.

Európán belül Bécs környékén a legbiztonságosabb autózni, itt mindössze 10 halálozás jut egymillió lakosra. A legveszélyesebbnek számító bolgár Severozapadenben tehát tizenötször nagyobb valószínűséggel halunk meg közúti balesetben, mint Bécsben.

Az angliai Liverpool környékét magában foglaló Merseyside, a svéd stockholmi régió, valamint a Spanyolország észak-afrikai részén elterülő Melilla városa is a legbiztonságosabb utazórégiók közé tartozik, egymillió főre jutó mindössze 12 baleseti halálesetével.

Az Európai Unió 31 régiójában alacsonyabb 25-nél a fatalitási ráta, köztük nem találunk egyetlen magyar országrészt sem.

Hazánkban egyedül Közép-Magyarország tud felmutatni az unió átlagánál jobb adatokat, itt 46 a vonatkozó haláleseti szám. Magyarország legveszélyesebb útjai a Nyugat-Dunántúlon (84) és Dél-Alföldön (82) vannak.