Gyakoriak az ellentmondásos ítéletek a hazai vadászati ügyekben

A Magyar Nemzet csütörtöki számában jogászok és vadászok nyilatkoztak, akik szerint egymáshoz rendkívül hasonló esetekben születnek egészen eltérő döntések a törvényszékeken.

A problémát elvi döntésekkel és jogegységi határozatokkal csak a Kúria orvosolhatná – emelték ki.

Ellentmondásos ítéletekkel leggyakrabban a vadkárrendezéssel kapcsolatban lehet találkozni, de a vadászterületek határának kijelölése, valamint a hasznosításhoz fűződő jogok gyakorlása, például az előhaszonbérlet kérdésében sincs konszenzus.

Volt olyan per, amelyben a bíróság úgy marasztalt el egy vadásztársaságot, hogy igazságügyi szakértői vélemény mondta ki: az alperesnek az eljárásban érintett útszakaszon a vadveszélyt jelző tábla elhelyezésén kívül más lehetősége nem volt a balesetek megelőzésére. A tábla kint volt, ám a rendőrségi adatok szerint ennek ellenére két év alatt kilenc baleset történt a környékén. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a karambolok gyakorisága miatt a társaságnak mégiscsak lettek volna további teendői.

Ehhez képest egy másik ügyben, egy másik bíróságon a járművezetőket tették felelőssé a vadütközésekért – mutatott rá egy ellentmondásra a Magyar Nemzet.

A lap felidézte, hogy az 1996-os vadászati törvényt nagymértékben módosította az Országgyűlés, különös hangsúlyt helyezve Magyarország világhírű vadállományának védelmére. A változatok több lépcsőben, 2017 márciusáig léptek hatályba, és a nyomukban több korábbi vadászterület határát is újrarajzolták a szakhatóságok.

Az ebből támadt viták esetenként bíróság elé kerültek, és az egyik ilyenben – egyebek mellett – azt kifogásolja a felperes, hogy egy vadászterület új határa egy szakaszon egy tó víztükrének középvonalán halad, a szomszédos megyében viszont jellemzően a partokhoz igazították a vadászterületek határait.

Az eset a sajtó egy részének a figyelmét is felkeltette, noha az csak a laikusok számára tűnik abszurdnak, hiszen vadászni vízen, például nádasban is lehet. Első fokon azonban a bíróság arra jutott, hogy a vízfelületet ki kell venni a vadászterületből, másodfokon viszont úgy döntött, hogy ez mégsem szükséges – olvasható a Magyar Nemzetben.