Kínai tudósok több mint tízezer lítiumban gazdag óriáscsillagra bukkantak, ami jóval több az eddig felfedezett ilyen csillagnál. A Kínai Tudományos Akadémia Csillagászati Obszervatóriumai a Hopej tartomány Hszinlong településén lévő LAMOST kínai teleszkóppal bukkantak a csillagokra.
Közvetlenül az ősrobbanás után az univerzum hidrogénből, héliumból és minimális mennyiségű lítiumból állt. A lítium a harmadik elem a periódusos rendszerben a hidrogén és a hélium után. Kis mennyiségben az ősrobbanás utáni nukleoszintézis is hozott létre lítiumot, de az elképzelések szerint a csillagközi anyagban is keletkezik a nehezebb elemek (például szén és oxigén) atommagjainak ütközése következtében, illetve a Naphoz hasonló kis tömegű csillagok belsejében, valamint a nóvarobbanások során.
Az első lítiumban gazdag óriáscsillagot 1982-ben fedezték fel, de ezek a csillagok nagyon ritkák az univerzumban.
A LAMOST teleszkóppal 2012 óta figyelik folyamatosan az univerzumot a kínai szakemberek, egy időben mintegy négyezer égitest megfigyelésére képesek. Ez a teleszkóp segítette őket a világ legnagyobb csillagászati adatbankja létrehozásában.
A kínai csillagászok mintegy 810 ezer óriáscsillagot találtak, közülük több mint tízezer bizonyult lítiumban gazdagnak.
A felfedezés segítheti a szakembereket abban, hogy jobban megértsék ezen csillagok jellemzőit, fejlődésük folyamatát, belső szerkezetét – írták a kutatók a Astrophysical Journal Supplement című folyóiratban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.