A magyarok többsége a rendkívüli jogrend mellett

Hétfőn tárgyalja az Országgyűlés a veszélyhelyzet és ezzel a rendkívüli jogrend meghosszabbítását. A döntéshozó képviselőknek is fontos tudnia, hogy a magyarok 94 százaléka szerint „továbbra is fent kellene tartani a veszélyhelyzetet Magyarországon, amely rendkívüli jogrendet vezetett be”, ezt csak 4 százalék ellenezte. Még a magukat kormánykritikusnak mondók 87 százaléka is a folytatásra szavazna. A veszélyhelyzet fenntartásának támogatása minden korcsoportban magasabb, mint 92 százalék.

Társadalmi támogatás

Honfitársaink 81 százaléka állította, hogy beszélgetett a járvány hazai fejleményeiről és 66 százalékuk pedig a várható gazdasági hatásokról is. A kiemelt figyelem is oka lehet, hogy a határozottan fellépő kormány mögött soha nem látott társadalmi támogatás alakult ki. A felnőtt magyarok 78 százaléka mondta azt, hogy elégedett „a magyar kormány koronavírus terjedése ellen tett intézkedéseivel”, 17 százalék pedig azt, hogy nem. A különösen veszélyeztetett 60 év feletti korcsoport 81, a magukat kormánykritikusnak vallók 46 százaléka is elégedettségét jelezte, 47 százalékuk viszont nem. A budapestiek 76 százaléka szintén azt mondta, hogy elégedett a kormány járványügyi intézkedéseivel, míg 19 százalék elégedetlen.

A miniszterelnök munkájával való elégedettség is történelmi csúcsot döntött: Orbán Viktor teljesítményével a magyarok 72 százaléka elégedett, 21 százalékuk azt mondta, hogy nem. (Az elmúlt években ez a támogatási mutató általában 50 százalék körül mozgott).

Elismert gazdaság-védelmi lépések

A rendezvények betiltásával és a határok lezárásával a személyforgalom előtt a megkérdezettek

96 százaléka értett egyet, míg a válság sújtotta ágazatokban bevezetett járulékmentességet és a

hiteltörlesztések felfüggesztését 88 százalékuk üdvözölte. A gazdaságvédelmi lépések támogatása érthető, hiszen a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy az ő és családja gazdasági helyzetére káros hatással van a koronavírus járvány. A megkérdezettek 35 százaléka nem elégedett. A gazdasági hátrány-érzésnek sem az életkorral, sem a lakóhellyel, sem a gyermekszámmal nem volt összefüggése – minden szegmensben a magyarok háromötöde mondta azt, hogy kárt okoz vagy okozott neki gazdaságilag a járvány. Csak az általános iskolai végzettséggel rendelkezők – a magyarok 27 százaléka – emelkedtek ki, közülük 67 százalék mondta azt, hogy a járvány káros hatásait érzik. Alighanem őket fenyegeti leginkább a sokak által várt elbocsátási hullám.

Digitális átállás

Az elmúlt napokban kialakult „nemzeti együttműködés” kapcsán a legvitatottabb kérdés a

távtanítás bevezetése volt. A digitális oktatás megvalósítása a felnőtt magyarok 50 százaléka szerint sikerült jól, 17 százaléka szerint rosszul, míg 28 százalékuk jelezte, hogy erről nincs információja. Még a kormánykritikus válaszadók 34 százaléka is azt mondta, hogy inkább jól sikerült az átállás (igaz, a kormánypártiak 11 százaléka elégedetlen volt). De talán ennél is fontosabb, hogy a gyermekes válaszadók 55 százaléka vélte úgy, hogy a digitális oktatásra való átállás jól sikerült, míg 15 százalékuk szerint nem.

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása 2020. március 19-21. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra kor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos

megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.