Egyre tovább maradnak a családi fészekben a fiatalok

A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek.

2019-ben a 18–34 éves magyarok 62 százaléka még nem hagyta el a szülői házat,

szemben a 2005. évi 50 százalékkal – olvasható a KSH kiadványában. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.

A szüleikkel lakó 16 éves és annál idősebb gyermekek különösen elégedettek az életükkel, feltehetően ez is befolyásolhatja, hogy a nagykorúság elérése után még évekig nem költöznek el otthonról.

A tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18–24 évesek 86, a 25–34 évesek 41 százaléka lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi arány jóval magasabb, mint a 2005. évi.

Mindkét korcsoport esetében igaz, hogy a férfiak nagyobb arányban élnek még a szülői házban, mint a velük egyidős nőtársaik. Bár ez az arányszám az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében csökken, a 25–34 éves férfiak csaknem fele, a nők közel egyharmada nem hagyta még el a szülői fészket 2019-ben.

A svéd fiatalok repülnek ki legkorábban a családi fészekből

Az északi országokban hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek, mint például a dél-európai országokban, ahol gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat.

Svédországban költöztek a legfiatalabb korban (17,8 év) a szülőktől külön háztartásba, Horvátországban (31,8 év), Szlovákiában (30,9 év) és Olaszországban (30,1 év) pedig a legidősebben.