Elindult a tanév a Műegyetemen is

Megnyitották a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi ( BME) 239-dik tanévét. A hazai műszaki felsőoktatás zászlóshajójának nevezte az intézményt Józsa János, a BME rektora.

Hozzátette:

az egyetem a magyar és nemzetköziesített oktatásba is a kiválóságok között szerepel és a tudományos felfedező kutatásban, az innovációban és felfedezésben is.

„Az egyetem jelentősen hozzájárul a magyar ipar és gazdaság fejlettségi szintjének eléréséhet. Idén is mintegy 5 ezer elsős kezdi meg a BME alapképzését, a felvettek átlagpontja 420 pont felett volt” – tette hozzá a rektor.

A legtehetségesebbeknek fontos küldetésként nyitott a pálya a gazdaság mindenféle területein, a BME lehetőséget teremt a hallgatók tehetségének kibontására is – tette hozzá a rektor.

„A tudomány legfőbb mozgató rugója a kíváncsiság, az a sokszor szinte kínzó érzés, hogy a minket érdeklő problémára megtaláljuk a választ„ – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a BME tanévnyitóján. Az Isteni szikra nem a semmiből jön, ehhez nagyon sokat olvasni, tanulni, beszélgetni, amihez az alapokat az egyetem adja majd – tette hozzá az akadémia elnöke. Az MTA-nak mára 11 tudományos osztálya van, a BME karainak száma az idők során nyolcra bővült. A hazai tudományosság e két jeles intézményének fejlődése azt mutatja, hogy a tudomány világában egyre inkább meghatározó a specializáció, fontossá válik a különböző tudományterületek együttműködése a multidiszciplinaritás – mondta az akadémia elnöke.

Szoros együttműködés, egymás gondolkodásának megismerése a kulcs napjainkban egymás tudományágának a megismerésének.

A tudományágat több területén is a mérnöki szaktudásra építenek, ilyen többek között a digitalizáció, az adatok elemzése, a mesterséges intelligencia, és a modern képalkotó diagnosztika területe is, de sokszor mérnöki tudásra van szüksége az orvostudománynak is.

A nemzetgazdaság szempontjából a Műegyetemen folyó kutatások rendkívül fontosak és az MTA elnöke arra biztatta a hallgatókat, hogy ha tehetik próbálják ki milyen külföldön is helyt állni, de utána jöjjenek haza.

A magyar tudományos világ legjobbjait adta a Műegyetem az elmúlt több mint 200 évben- mondta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette:

ez az év más, mint a korábbiak, a Covid-19 új irányba fordította az oktatást is.

A jelenség hosszú távú hatásai még nem ismertek, de ne becsüljük alá, a rövid távú hatások között pedig megemlítette az Európa-szerte növekvő munkanélküliséget és új fogyasztási szokások megjelenését is. A világ tavasz után ismét bezárult, és a járvány az oktatás területén ismét az online oktatás felé tereli a felsőoktatást is, a hallgatók kamatoztassák ennek az előnyeit – üzente a diákoknak a multinacionális cég elnöke.

Adunk és kapunk, ezzel az együttműködési modellel átlagon felüli lehetőséget ad a Siemens a Műegyetem hallgatóiknak. Fontos, hogy a diákok legyenek nyitottak, tanuljanak nyelveket és ismerjék meg minél jobban magukat és a környezetüket, építsenek kapcsolatokat.

Amikor a Műegyetemen tanuló diákok, majd munkába állnak mérnökként, tervezőként, kutatóként, akkor a emberiség szinte minden egyes napját befolyásolják

– mondta Horváth Péter, Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

Példaként említette a közlekedést, az utak építését, a légi közlekedést a hajózást, az épületek, amiket mindennap használunk, és az otthonaik is. Azt javasolta a hallgatóknak keressék az új kihívásokat, és találják meg azokat a dolgokat, amelyekért kitartóan tudnak küzdeni.