Elkészült a 2030-ig szóló köznevelési stratégia

Elkészült az Európai Unió számára Magyarország hosszú távú köznevelési stratégiája. A program 2021-2030 közötti tízéves időszakra szól. A nyolcvan oldalas tanulmányban azt írják, hogy hazánkban az elmúlt évtizedekben az iskoláskorú népesség és a gyermekvállalás korában lévő nők számának csökkenése volt tapasztalható, emiatt

célszerű a köznevelési kapacitások aktuális helyzetének (intézmények, pedagógusok, infrastruktúra) áttekintése is.

A demográfiai helyzet tükrében évente 90 ezer születendő gyermekkel számol a kormány, ugyanakkor megemlítik, hogy 2009 és 2019 között mintegy 75 ezer gyermekkel és tanulóval csökkent a köznevelésben résztvevők száma.

A magyar oktatás versenyképességének növeléséhez szükséges beavatkozások meghatározásához elengedhetetlen a magyar oktatás nemzetközi kontextusban történő vizsgálata, valamint a versenyképességet meghatározó trendek, folyamatok számbavétele. Példaként említik a PISA-felméréssorozatot, amely három képességterületen (szövegértés, matematika, természettudomány), háromévente vizsgálja a 15 éves tanulók kompetenciáit.

Magyarország eredménye a 2018-as mérés során a korábbiakhoz képest javult és megközelíti a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD átlagát. A magyar tanulók szövegértésben a 2015-ben elért 470 pont helyett 476 pontot, matematikában 477 helyett 481 pontot, a természettudományok területén 477 helyett 481 pontot értek el. Ezzel Magyarország a résztvevő 79 országból a szövegértésben a 29-38. helyet (2015-ben 35-47.), a matematika területén a 31-37. helyet (2015-ben 35-39.), a természettudományokban a 29-34. helyet (2015-ben 34-39.) érte el – írják.

Magyarországon az OECD-országoknál kedvezőbb a diák-tanár arány: egy tanárra átlagosan 12 tanuló jut, ami alapján nem rendszerszintű pedagógushiánnyal, hanem strukturális hátterű kihívással kell szembe nézni. Hazánkban ugyanakkor a nemzetközi átlagnál alacsonyabb a pedagógiai munkát támogató szakemberek aránya a tanárok számához viszonyítva, ez pedig a tanárok nem pedagógiai munkával eltöltött idejét növeli.

Ezért javasolt a pedagógus asszisztensek vagy egyéb szakszemélyzet számának az emelése

– írják az elemzésben.

Figyelemreméltó adat, hogy az OECD-országokban és Magyarországon is

a tanulók 23 százaléka számol be arról, hogy havonta többször zaklatják vagy verbálisan bántalmazzák társai,

ami a PISA-felmérésben közölt eredményhez hasonló adat. Így célszerű tovább fejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel a tanárok, intézményvezetők és szülők mérsékelhetik az agresszív, zsarnokoskodó, elnyomó magatartásformákat, és erősíteni tudják a gyerekekben a tanulók közötti együttműködést támogató megoldásokat.

Tovább kell folytatni a pedagógusok digitális fejlesztését, és az idegennyelvi képzést is. Kiemelik, hazánkban 2007-ben a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya 25,2 százalék volt 2016-ban pedig már 42,4 százalékra nőtt. Ez az érték azonban még mindig elmarad az EU átlagától.

A teljes tanulmány itt olvasható>>>>>>