A korszerű felsőoktatás repíthet a legsikeresebb európai országok közé

A kormány célja, hogy Magyarország Európa öt legversenyképesebb és legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra

– mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára. Schanda Tamás pénteken, a Pesti Vigadóban tartott egyetemi és főiskolai tanári kinevezések átadásán azt hangoztatta, ennek eléréséhez elkerülhetetlen a minőségi és versenyképes felsőoktatás megteremtésének folytatása.

Az államtitkár azt hangoztatta, a kormány célja, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter örökségéhez hűen újra korszerűsíteni tudják a magyar felsőoktatást, az egyetemi és főiskolai tanárok elhivatott munkája nélkül ez pedig lehetetlen.

Ahhoz, hogy a magyar fiatalok nemzetközi összevetésben is versenyképes tudásra és szakmai ismeretekre tegyenek szert a felsőoktatásban, tanáraik partnersége szükséges

– mondta a mintegy 90, kinevezést átvevőhöz fordulva.

Közölte, a kormány a felsőoktatási stratégia új perspektívába helyezésekor, annak megfogalmazásakor elsődlegesen a gazdasági és nemzetstratégiai szempontokat vette figyelembe. Ezek között is prioritásnak mondta, hogy a főiskolák és egyetemek hozzá tudjanak járulni a nemzetgazdasági értékteremtéshez és a nemzeti értékek megőrzéséhez.

Szerinte ennek köszönhetően a felsőoktatási képzések és a gazdasági intézmények közötti összhang megerősödött, Magyarország felkerült a felsőoktatás nemzetközi térképére.

A tehetség és kiválóság előtérbe került, stabilitást, kiszámíthatóságot teremtettek az intézményrendszerben, a bérekben, a hallgatói támogatásokban

– mondta.

Az eredmények közé sorolta, hogy

az Európai Egyetemek Hálózata kezdeményezésben tavaly Magyarország a hatodik legsikeresebb ország lett az Európai Unióban,

miután öt magyar részvételű szövetség is támogatást kapott. Hozzátette: idén a 24 nyertes egyetemi szövetségből minden negyediknek van magyar tagegyeteme.

Azt hangoztatta, a sikerességhez három dolog kell: lehetőséget teremtő körülmények, lehetőséghez jutó tehetségek és megbecsült oktatók.

Az államtitkár az elsőre utalva azt hangoztatta: az intézményi átalakítások célja kivétel nélkül a versenyképesség növelése. Hozzátette: hatékonyabb intézményi struktúrát alakítottak ki 2016 óta, ennek keretében indult el az egyetemek modellváltása.

Közölte, a jövő héten nyújtják be az országgyűlésnek egy újabb intézmény, a Szent István egyetem modellváltásáról szóló törvényjavaslatot.

Szerinte az új működés forma nagyobb szabadságot garantál az intézményeknek, mert jelentős fejlesztési forrásokhoz juthatnak, rugalmasabban, gyorsabban reagálhatnak a gazdaság igényeire. Az új modell szabadabb, felesleges szabályoktól mentesebb működést tesz lehetővé, és több energia és figyelem juthat az értékteremtő munkára tette hozzá.

Közölte, a kormány bízik abban, hogy a most még a modellváltás ellen harcolók is élni fognak a lehetőséggel, és belátják a szemléletváltás hasznosságát, és élnek a biztosított lehetőségekkel.

Schanda Tamás a kormány nevében megköszönte, hogy a tanárok a koronavírus-járvány időszakában is a legnagyobb hatékonysággal látják el feladatukat. Elismeréssel szólt arról, hogy

a felsőoktatási intézmények rövid idő alatt képesek voltak működőképes megoldásokat találni a versenyképes tudás átadásához,

és hogy a nehéz helyzetben is sikerült a hallgatók érdekeit a középpontba helyezniük.

Hozzátette: ismét szükség van arra a kreativitásra és rugalmasságra, amely az első hullámban jellemezte a felsőoktatási intézményeket. Közölte, az egyetemek maguk döntenek az oktatás rendjéről, és minden intézménynek egyedileg kell felmérnie, milyen módon óvhatja meg a hallgatók és oktatók egészségét a jelenlegi körülmények között.