A Föld sem úszta meg a márciusi űrrobbanást

A robbanás a Cassiopeia csillagkép egyik csillagánál történt, a nóvát az északi féltekéről egy amatőr teleszkóppal is meg lehet figyelni

– szemlézte az Origo a The Astronomer's Telegram szakportált.

A jelenséget először március 18-án észlelte egy japán amatőr csillagász, Nakamura Judzsi, aki rövidesen jelentette az esetet a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumnak. A megfigyelést a Kiotói Egyetem munkatársai folytatták, és megerősítették, hogy a robbanás valójában egy klasszikus nóva. Az esemény a V1405 Cas katalógusnevet kapta. Mint írták, eltérően a szupernóváktól

a nóvák során nem egy nagyobb tömegű csillag semmisül meg, hanem egy fehér törpecsillag felszínénél történik robbanás.

Egy fehér törpéből és fősorozati csillagból álló rendszerben a nagyobb csillag főként hidrogént tartalmazó légköréből akkréciós korongon keresztül gáz áramlik a fehér törpe felszínére, a korong egyre nagyobb méretének megfelelően egyre gyorsabban. Amikor a felgyülemlő gáz elér egy bizonyos hőmérsékletet és nyomást, megindul benne a magfúzió, termonukleáris robbanás következik be. A kataklizma során óriási mennyiségű energia szabadul fel, viszont egyik csillag sem semmisül meg, sőt, az esemény később újra megismétlődik.

A nóva fényjelensége több napig, vagy akár hónapokig is megfigyelhető.

A cikk szerint egyelőre nem sikerült kideríteni, mely csillagok okozták a V1405 Cas-t. Az egyik „gyanúsított„ a CzeV3217 kettőscsillag, ami körülbelül 5500 fényévre található a Földtől.

Mivel a csillagrobbanások meglehetősen kiszámíthatatlanok, a V1405 Cas alaposabb tanulmányozásával értékes információkhoz juthatnak a csillagászok. A fényjelenség amatőr távcsövekkel is jól látható, érdemes a Cassiopeia csillagkép Caph és HIP 115566 csillagai környékén kutakodni.