Segíthet-e rajtunk a szén-dioxid kivonása a levegőből?

A vészesen melegedő klíma elleni fellépés során a jelenlegi kibocsátási trendek mellett lehetetlennek tűnik elérni a nyilvánosan megfogalmazott célokat, sőt ehhez még a hivatalosan vállalt kibocsátási célok elérése sem lenne elegendő, így további megoldásokra van szükség. Ezek egyike lehet a héten Izlandon üzembe helyezett létesítmény, mely a légkörből kivonja az abba már bejutott szén-dioxidot – olvasható a New Atlas írásában.

A Climeworks izlandi startup a Carbfix nevű, szén-dioxid raktározására szakosodott céggel és az ON Power áramszolgáltatóval összehozott, Orca nevet viselő egysége évente 4000 tonna szén-dioxid képes elnyelni a levegőből, melyet 1000 méter mélyen lévő tartályokban alakítanak vissza ásványokká. A globális szén-dioxid-kibocsátással szembeállítva azonban mindez szinte észrevehetetlen mennyiség, hiszen az emberiség éves kibocsátása meghaladja a 30 milliárd tonnát. 

A 15 millió dolláros beruházás 250 amerikai kibocsátását fedezi, és miközben az alapítók a különböző karbonkibocsátók részére szeretnék értékesíteni az összegyűjtött szén-dioxidot, annak ára tonnánként 1200 dollár, míg az EU kvótakereskedelmi rendszerében 62 euróért vásárolhatnak 1 tonnányi kibocsátási jogot az iparági szereplők. Ennek ellenére a cég képes értékesíteni megoldásait, és reméli, hogy lejjebb tudja vinni azok árát, ahogy azt például a tőlük nagyobb tételben vásárló Bill Gates esetében meg is teszi, aki 600 dollárt fizet tonnánként. A cég az évtized végére 200 és 300, a jövő évtized közepére pedig 100 és 200 dollár közé várja a levegőből kivont szén-dioxid árát, ami a kibocsátási kvóták árának növekedésével akár piaci alapon is versenyképes lehet.

A létesítmény tervezője, a Climeworks – mely 2025-re a globális kibocsátás 1 százalékát, 300 millió tonna szén-dioxid kivonását kívánta elérni – módosította céljait, a mostani tervek szerint 500 ezer tonna kibocsátástól szabadíthat meg minket 2030-ra a Bloomberg szerint. Mindezek alapján veszélyes lehet a klímacélokat az izlandi startuphoz hasonló cégek által biztosított megoldásoktól várni, ahogy azt az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete is teszi.

Bármennyire is impresszívek az izlandi cég által elért eredmények, a klímaváltozás elleni kibocsátási célok meghatározásánál a hasonló létesítményekkel számolni csupán a szennyezés további fenntartását szolgáló illúzió, különösen, hogy mint arról a Reuters is beszámolt, a Pitchbook adatai szerint az elmúlt évben kevesebb mint 300 millió dollár kockázati tőke irányult a hasonló startupok felé, miközben ahhoz, hogy ezen technológiák érdemben segíthessenek a klímaváltozás mérséklésében, több milliárd dollárnyi beruházásra lenne szükség.