Az azonnali cselekvés szükségességére figyelmeztet Sir David Attenborough a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért. A világhírű tudóssal a BBC munkatársa beszélgetett.
Ha most nem cselekszünk, már késő lesz
– mondta Sir David Attenborough az angol közszolgálati műsorszolgáltatónak. A figyelmeztetés különösen aktuális pár nappal az ENSZ éghajlatváltozási konferenciája előtt, amelyet huszonhatodik alkalommal rendeznek meg. A csúcstalálkozó idén az Egyesült Királyságban, Glasgowban lesz 2021. október 31-től november 12-ig. Az egyeztetésen az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) 197 részes fele vesz részt, köztük az EU és valamennyi uniós tagállam.
Attenborough szerint a gazdagabb országok felelőssége, hogy segítsenek a szegényebbeknek, ugyanis a fejlődő országok problémáinak figyelmen kívül hagyása katasztrofális következményekhez vezethet. Minden tétlenül töltött napot időpazarlásnak nevezett.
A neves tudós, természetfilmes egyébként éppen egy jövőre adásba kerülő produkción dolgozott, mikor az interjút adta.
Szóba került az is, hogy az ENSZ klímatudományi tanácsadó testülete a globális felmelegedést egyértelműen az emberi tevékenységnek tulajdonította. Ennek kapcsán Attenborough elmondta, ez a bizonyítéka annak, hogy nem alaptalanul beszéltek azok, akik egy lényegesen melegebb bolygó kockázataira figyelmeztettek.
Az van, amit a klímatudósok 20 éve mondanak, és amit mi – Ön is, és én is – azóta közvetítünk a társadalom felé. Nem téves riasztás volt ez részünkről
– mondta a BBC riporterének.
Ugyanakkor sokakat még az ENSZ állásfoglalása sem győzött meg, őket pedig a klímaváltozás elleni küzdelem hátráltatóinak nevezte.
A dél-amerikai, ausztráliai erdőtüzekkel kapcsolatban azt mondta, még mindig vannak emberek, akik persze sajnálják, de csak egyszeri eseménynek látják a történteket. Pedig napról napra világosabb, hogy ezek a pusztító következményei azoknak a változásoknak, amelyeket mi idéztünk elő a bolygónkon, mondta. Véleménye szerint a klímaválság kezelésének pénzügyi vonzatai különösen ösztönzik a probléma tagadását.
Mindezek egybecsengenek a legfrissebb tudományos eredményekkel, melyek értelmében ahhoz, hogy elkerüljük a felmelegedés legrosszabb következményeit, a globális szénkibocsátás jelenlegi mennyiségét meg kellene feleznünk 2030-ra. Ezért döntő jelentőségűek Attenborough szerint az előttünk álló évek, és a közelgő éghajlatváltozási konferencián elhangzó beszédek is, amelyek jobb belátásra téríthetik a világot. Azonban a dolgok jelenlegi állása szerint a szénkibocsátás várhatóan nőni fog, nem pedig csökkenni, így azonnali cselekvés szükséges, mondta.
Kitért a felelősség sokat vitatott kérdésére is. A fejlődő országok évek óta felróják a leggazdagabb nemzeteknek – akik elsőkként kezdték szennyezni a környezetet –, hogy kudarcot vallottak a klímaterhek rájuk eső részének kezelésében. Sokak véleménye, hogy nekik, vagyis a leggazdagabbaknak kellene a legdrasztikusabban csökkenteniük a szénkibocsátást, és segítséget nyújtaniuk az arra rászorulóknak.
Attenborough szerint Afrikában a sivatagosodás és a hőmérséklet növekedése miatt egész területek válnak majd lakhatatlanná, ami az Európába irányuló népvándorlás erősödéséhez fog vezetni.
Az iparosodásunk az egyik fő okozója ezeknek a változásoknak
– emelte ki.
Végezetül a 95 éves tudós, természetfilmes David Attenborough azt is elmondta, hogy már nem igazán tervez előre, de egy biztos program mindenképp van a naptárában: ő is fel fog szólalni – virtuálisan vagy személyesen – a vasárnap kezdődő éghajlatváltozási konferencián Glasgowban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.