Mégis laboratóriumból szabadult el a Covid?

Számos jel utal arra, hogy a koronavírus néven elhíresült SARS-CoV-2 laboratóriumi eredetű – olvasható a The Wall Street Journal cikkében.

A cikk szerint 

mind a 2003-as SARS-1, mind a 2012-es MERS esetében sokan megfertőződtek a vírussal, mielőtt az képes lett volna ember és ember közötti terjedésre, 

míg a Covid esetében egy késő 2019-es, 9 ezer elemű kínai mintán – mely influenzához hasonló tüneteket produkáló emberektől származik – nem talált egy Covid-fertőzöttet sem az azt vizsgáló Egészségügyi Világszervezet(WHO). A SARS-1 és a MERS alapján egy állatról emberre átugró vírus esetében 100 és 400 közötti esetszám lenne valószínű.

A cikk szerint mind a 2003-as SARS-1, mind a 2012-es MERS esetében számosan megfertőződtek a vírussal, mielőtt az képes lett volna ember és ember közötti terjedésre, míg a Covid esetében egy késő 2019-es, 9 ezer elemű kínai mintán – mely influenzához hasonló tüneteket produkáló emberektől származik – nem talált egy Covid-fertőzöttet sem az azt vizsgáló Egészségügyi Világszervezet(WHO). A SARS-1 és a MERS alapján egy állatról emberre átugró vírus esetében 100 és 400 közötti esetszám lenne valószínű.

Az érvelést ezután azzal folytatják a szerzők, hogy mind a SARS-1, mind a MERS esetében megtalálták az azokat eredetileg hordozó állatokat, ám hiába teszteltek 2020 elején kínai tudósok 209 fajból több mint 80 ezer állatot, egyetlen egyet sem találtak, mely Covid fertőzésen esett át.

Ezek után a koronavírusok adaptációjáról értekezik a cikk, azt állítván, hogy a gazdatesthez alkalmazkodnak ezek a vírusok, majd egy amerikai tudósok által végzett kutatásra hivatkozik, ami szerint 

a koronavírus genomjának 4 ezer féle mutációjával a tudósok egyrészt eljutottak a delta variánshoz, másrészt arra a megállapításra jutottak, hogy a SARS-CoV-2 99,5 százalékosan az emberi fertőzésre van optimalizálva.

A SARS-CoV-2 laboratóriumi eredetére utalhat az úgynevezett furin hasítási hely is, mely az írás szerint egyszerű mutációval nem, csupán emberi vagy természetes úton. Ez utóbbit rekombinációnak nevezik, amik ha egy sejtet egyszerre két vírus fertőz meg, lehetővé teszi azok kombinálódását. 

Ám a Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health) adatbázisa szerint a több mint 1200 vírus, ami képes lenne a Coviddal rekombinálódni egyike sem tartalmaz ilyen furin hasítási helyet.

Ezzel szemben a The Intercept írt egy 2018-as pályázati anyagról az amerikai Darpa felé, amiben a pályázók ilyen furin hasítási helyet szerettek volna denevér vírusokba helyezni, hogy a fertőzőképesség változásait vizsgálják. Noha a Darpa nem hozta ki ezt a pályázatot győztesnek, annak léte bizonyítja, hogy  tudomány képes ilyesmit csinálni.

Az írás szerint mindezek alapján több mint 99 százalékos valószínűséggel arra lehet következtetni, hogy a SARS-CoV-2 laboratóriumi eredetű.