Egyre csökken az esély, hogy kiderítsék a koronavírus valós eredetét

Több mint két évvel azután, hogy a koronavírust először azonosították Kínában, és miután világszerte legalább 6,3 millió halálesetet azonosítottak a járvány idején, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) további vizsgálatokat sürget annak kiderítésére, hogy biztosan ki lehessen kizárni a laborelméletet – írja a CBS News. Ez az álláspont éles fordulatot jelent az ENSZ egészségügyi szervének kezdeti értékeléséhez képest, főképp azután, hogy számos kritika érte a szervezetet amiatt, hogy túl gyorsan utasította el vagy becsülte alá a laboratóriumi teóriát, ami miatt a kínai tisztviselők is védekező álláspontot vettek fel.

A WHO tavaly arra a megállapításra jutott, hogy rendkívül valószínűtlen, hogy a koronavírus laboratóriumból szabadult el Wuhan városában. Sok tudós azt gyanítja, hogy a koronavírus denevérekről, esetleg egy másik közvetítő állat révén ugrott át az emberre.

A WHO szakértői csoportja csütörtökön közzétett jelentésében azonban azt állítja, hogy még mindig hiányoznak azok a kulcsfontosságú adatok, amelyek magyarázatot adnának a világjárvány kirobbanására.

Több mint egy évtizedbe telt például, mire a tudósoknak sikerült meghatározniuk a denevérfajokat, amelyek a COVID-19 rokonának, a SARS-nak a természetes rezervoárját képezték.

A WHO szakértői csoportja azt is megjegyezte, hogy mivel a múltban volt arra precedens, hogy laboratóriumi balesetek váltottak ki néhány járványt, ezt az elméletet sem lehet elvetni.  Körülbelül egy évvel ezelőtt az amerikai hírszerző ügynökségek nyilvánosságra hoztak egy jelentést, amelyből kiderült, hogy nem tudták teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a vírus természetes úton vagy laboratóriumból származik. Néhány hónappal később az amerikai hírszerzés elismerte, hogy új információk vagy Kína nagyobb mértékű együttműködése nélkül valószínűleg soha nem sikerül meghatározni a világjárvány eredetét.

Kína az amerikaikra hárítaná a felelősséget

Az új jelentés újra felszínre hozhatja azokat a vádakat, amelyek szerint a WHO kezdetben túlságosan is elfogadta a kínai kormány magyarázatait a járvány kitörésének korai szakaszában. Kína tiltakozott az ellen, hogy a WHO további vizsgálatot kért a világjárvány laboratóriumi eredetének vizsgálatára. Az ország külügyminisztere, Wang Yi a laboratóriumi  elméletet a "Kína-ellenes erők által politikai célokból kitalált hazugságnak nevezte, amelynek semmi köze a tudományhoz".

Ugyanezen a tájékoztatón Wang azt mondta, hogy a "nagyon gyanús laboratóriumokat", mint például aa amerikai Fort Detrick-et és az Észak-Karolinai Egyetemet további vizsgálatok alá kell vetni, mint a vírus lehetséges származási helyét. Kína már régóta táplálja azokat az összeesküvés-elméleteket, amelyek szerint a koronavírus egy amerikai laboratóriumból származhat, anélkül, hogy bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna eddig.

Az Associated Press nyomozásai szerint a WHO néhány magas rangú bennfentese csalódott Kínában a járvány kitörésekor, még akkor is, amikor a WHO dicsérő szavakkal illette Xi Jinping kínai elnököt. Az is felháborította őket, hogy Kína megpróbálta visszaszorítani a COVID-19 eredetének kutatását.

Donald Trump volt amerikai elnök többször is azt feszegette, hogy a koronavírus egy kínai laboratóriumból származik. Azzal is vádolta a WHO-t, hogy összejátszik Kínával a kezdeti járvány kitörésének eltussolása érdekében, arra hivatkozva, hogy az egészségügyi szerv továbbra is nyilvánosan dicsérte az országot, annak ellenére, hogy Kína megtagadta a kulcsfontosságú adatok megosztását. A WHO szakértői csoportja szerint a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz februárban két levelet is küldött magas rangú kínai kormánytisztviselőknek, amelyben információkat kért többek között a koronavírus legkorábbi, vuhani eseteiről, az azonban nem világos, hogy a kínaiak válaszoltak-e. A szakértők szerint a WHO-nak nem nyújtottak be olyan tanulmányokat, amelyek értékelték volna a COVID-19 laboratóriumi eredetének lehetőségét.

Jamie Metzl, aki a WHO egy független tanácsadó csoportjának tagja, azt javasolta, hogy a G7 csoport hozza létre saját COVID-eredetvizsgálatát, mondván, hogy a WHO-nak nincs meg a politikai tekintélye, szakértelme és függetlensége egy ilyen kritikus értékelés elvégzéséhez. Metzl üdvözölte a WHO felhívását a laboratóriumi elmélet lehetőségének további kivizsgálására, de azt mondta, hogy ez nem elegendő.

Sajnálatos módon a kínai kormány továbbra sem hajlandó megosztani a szükséges adatokat, és ezáltal nem teszi lehetővé a vuhani laboratóriumok teljes körű ellenőrzését. Ezek az információk pedig kritikus fontosságúak a világjárvány kezdetének megismeréséhez, mind pedig a jövőbeli világjárványok megelőzéséhez

 – mondta. 

A WHO szakértői szerint számos kutatásra van szükség, többek között a vadon élő állatok szerepét értékelő tanulmányokra, és környezeti vizsgálatokra azokon a helyeken, ahol a vírus először terjedésnek indulhatott, például a vuhani tengeri halpiacon. 2021 márciusában a WHO jelentést tett közzé a COVID-19 eredetéről, miután a nemzetközi tudósok látogatást tettek Kínában. A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a betegség nagy valószínűséggel denevérekről ugrott át az emberre, és nem volt bizonyíték arra, hogy laboratóriummal való kapcsolat állt volna fenn. A ügynökség igazgatója később elismerte, hogy "korai" volt kizárni a laboratóriumi elméletet.

A WHO szakértői számos vizsgálat elvégzésére szólítottak fel, többek között vadon élő állatok vizsgálatára is, hogy kiderítsék, mely fajok lehetnek a koronavírus gazdái.  Annak kivizsgálására, hogy a koronavírus esetlegesen laboratóriumból szabadult volna el, a WHO szakértői szerint meg kellene interjúvolni a laboratóriumok biotechnológiai biztonságért felelős munkatársait.

Kína "alaptalannak" nevezte azt a feltételezést, hogy a koronavírus laboratóriumból szökött volna meg, és azzal hárította el a vádakat, hogy a vírus amerikai létesítményekből származik, amelyekről szintén ismert, hogy koronavírusokat kutatnak. 

A kínai kormány kijelentette, hogy támogatja a járvány eredetének felkutatását, de más országoknak is fókuszba kellene kerülniük. A jelentéshez fűzött lábjegyzetben a WHO csoportja megjegyezte, hogy saját szakértőik közül hárman, a kínai, brazil és orosz tudósok nem értettek egyet azzal a felhívással, hogy megvizsgálják annak eshetőségét, hogy a koronavírus-járványt laboratóriumi baleset okozhatta. A WHO-val kapcsolatban álló tudósok 2021 augusztusában arról panaszkodtak, hogy a világjárvány eredetének kutatása megrekedt, és hogy a lehetőségeik egyre korlátozottabbak. Arra figyelmeztettek, hogy egyre inkább nehezebb olyan adatokat gyűjteni, amelyek két évnél régebbiek.