Rábólintott a klímavédelmi törvényekre az EU

Az Európai Unió tagországai is elfogadták szerda hajnalban a beterjesztett klímavédelmi törvényeket, köztük például azt, hogy 

2035-re betiltják a fosszilis üzemanyaggal hajtott új gépjárművek forgalmazását, 

valamint azt, hogy létrehoznak egy több milliárd eurós alapot arra, hogy abból támogatni tudják a szegényebb állampolgárokat a károsanyag-kibocsátás miatt kivetendő adók megfizetésében. Ez gyakorlatilag a belsőégésű motorok végét jelenti az új személyautók és könnyű haszongépjárművek esetében.

A több mint 16 órás vitát követően a tagállamok környezetvédelmi miniszterei öt törvényt fogadtak el a klímavédelmi csomag részeként. Mindez lehetővé teszi, hogy az EU – a világ harmadik legjelentősebb kibocsátója az üvegházhatást okozó gázokból – 2030-ra 55 százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátást az 1990-es szinthez képest.

A szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatot az Európai Bizottság terjesztette be 2021 júliusában. A jelenlegi megállapodás egy újabb lépcső a javaslatok uniós törvénnyé válása felé. A miniszteri megegyezés képezi az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalás alapját a jogszabályok végleges megszövegezésénél. Az EP már korábban támogatásáról biztosította a célkitűzést.

Több tagállam – köztük Olaszország – szerették volna 2040-re halasztani a belsőégésű motorok kivezetését. Bár ezt nem sikerült elérni, a miniszterek elfogadták a többfelé csak Ferrari-kiegészítésként emlegetett záradékot, amely további öt év mentességet ad azoknak az autógyártóknak, amelyek tízezer járműnél kevesebbet állítanak elő évente. Kérdés, hogy tekintve, hogy a szupergazdagok fogyasztása mekkora környezeti terheléssel jár, a számukra nyitott újabb kiskapukat lehetséges-e egyáltalán a szélesebb lakosság részéről ellensúlyozni.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodásért felelős alelnöke elmondta, hogy a klímaválság és következményei egyértelműek, így elkerülhetetlen, hogy a politika foglalkozzon ezekkel a témákkal, valamint azt is hozzátette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja arra ösztönzi az országokat, hogy gyorsabban leszokjanak a fosszilis energiahordozókról.

A megállapodás értelmében 

a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását csak 2027-ben, egy évvel később kezdik el, mint ahogy eredetileg tervezték, 

továbbá a szegényebb állampolgárok adótámogatására létrehoznak egy 59 milliárd eurós alapot a 2027–32 közötti időszakra. Ez az adó a lakóépületekre és a közlekedési eszközökre is vonatkozik, ezért fontos, hogy a szegényebb állampolgárok számára elérhető legyen valamiféle támogatás. Ez a Ferrari kivétel mellett kifejezetten üdvözlendő is. 

Litvánia volt az egyetlen ország, amely ellenezte a végső megállapodást, az alap kibővítését követelve. Lengyelország, Lettország és mások aggodalmukat fejezték ki az új karbonadó miatt, hangsúlyozva, hogy az jelentősen növelheti az állampolgárok kiadásait. Finnország, Dánia és Hollandia, amelyek nettó befizetők lennének a klímaalapba, azt szerették volna elérni, hogy az kisebb legyen.

A miniszterek az EU jelenlegi szén-dioxid-piacának reformját is támogatták, amely arra kényszeríti az ipari létesítményeket és az erőműveket, hogy fizessenek, ha szennyeznek. Az országok elfogadták az Európai Bizottság vonatkozó javaslatának főbb elemeit, egyebek között azt, hogy 2030-ig 61 százalékkal csökkentsék a kibocsátást, illetve a hajózásra is kiterjesszék az előírásokat. Egyúttal 2027-ig megszüntetnék a légitársaságok számára kiosztott ingyenes karbonkvótákat. A miniszterek két másik javaslatot is támogattak, amelyek célja, hogy megerősítsék a nemzeti kibocsátás-csökkentési célokat, illetve növeljék a természetes szén-dioxid-elnyelő felületeket, például az erdőket.