Moszkva nem hajlandó demilitarizált övezetet létrehozni a zaporizzsjai atomerőműnél
A nukleáris katasztrófa veszélyének elkerülése céljából Oroszország le is kapcsolhatja a zaporizzsjai atomerőművet, ugyanakkor Moszkva visszautasítja a nemzetközi kéréseket arra nézve, hogy demilitarizált övezetet hozzon létre a reaktorok körül – írja a Reuters. Volodimr Zelenszkij ukrán elnök Lvivben fogadta António Guterres ENSZ-főtitkárt, akit arra kért, biztosítsa Európa legnagyobb atomerőművének demilitarizálását és védelmét. Az orosz elképzeléseket nukleáris zsarolásnak nevezte, aminek katasztrofális globális következményei lehetnek.
Az erőmű a Dnyeper oroszok által ellenőrzött részén található, miközben a folyó másik partja orosz kézen van. Az elmúlt napokban jó néhány esetet jegyeztek fel, amikor a létesítmény tűz alá került, amelyekért mind a két fél a másikat okolja. Ukrajna szerint az orosz csapatok pajzsként is használják az erőművet, amit Moszkva tagad.
Ugyanakkor azokra a külföldi és az ENSZ irányából érkező kérésekre, miszerint nemzetközi megfigyelőket küldenének a helyszínre, Oroszország ellenségesen reagált.
Csütörtökön aztán az orosz külügyi szóvivő elfogadhatatlannak nevezte a demilitarizált övezet létrehozását,
míg a hadügyminisztérium kilátásba helyezte a reaktorok leállítását, ha folytatódnak a támadások.
Ukrán tisztviselők szerint a lekapcsolással az oroszok el akarják szakítani az ukrán elektromos hálózat és az erőmű közötti kapcsolódásokat, hogy a későbbiekben az az oroszoknak termelje az áramot. Az ukrán állami atomvállalat, az Energoatom szerint azonban nem olyan egyszerű a létesítmény leállítása, sőt az növelné a sugárkatasztrófa esélyét. A generátorok lekapcsolása az ukrán hálózatról pedig akkor jelenthet gondot, ha az erőműben valami okból áramszünet lép fel, ugyanis lehetetlenné válhat a fűtőelemek hűtése.
Oroszország szerint Guterres látogatására időzítve Ukrajna tervei között valamifajta provokáció is szerepel a reaktorokkal kapcsolatban, amiért az oroszokat vádolnák. Amikor ugyanis az ENSZ-főtitkár utoljára, áprilisban Ukrajnába látogatott, orosz rakéták csapódtak be Kijev polgári épületeibe. Ukrajna szerint ezzel az oroszok meg akarták alázni a világszervezetet, miközben az oroszok azt állítják, nem támadnak civil célpontokat, és a támadásaikat sem időzítették a látogatással összhangban.
Azonban a nukleáris létesítmények leállítása bonyolult művelet, hiszen megálljt kell parancsolni a láncreakciónak, miközben arra is figyelemmel kell lenni, hogy a fűtőelemek ne melegedjenek túl, katasztrofális következményeket okozva.
Az erőmű – amelyet az orosz megszállás ellenére továbbra is ukrán mérnökök üzemeltetnek – leállítása ráadásul tovább rontana az Ukrajnát is elérő energiaválságon a tél beköszönte előtt.
Amikor a reaktorok esetleges leállításáról beszélt csütörtökön Igor Kirillo, az orosz sugár-, vegyi- és biológiai védelmi erők parancsnoka, kifejtette, hogy az üzem tartalékos rendszerei megsérültek a harcok során, valamint azt is elmondta, hogy katasztrófa esetén a radioaktív felhő elérheti Németországot, Lengyelországot és Szlovákiát is.
Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba pedig azt nyilatkozta, hogy beszélt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetőjével, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy egy delegáció vezetőjeként meglátogassa a helyszínt.
Ukrajnába nemcsak Guterres, hanem Erdogan török elnök is ellátogat, hogy a lvivi összejövetelen megvitassák az ukrán gabonaszállítások kapcsán felmerült kérdéseket,
miután Törökország és az ENSZ közvetítésével sikerült elérni, hogy Oroszország felhagyjon annak blokádjával. Guterres ezenkívül fel szeretné vetni az ENSZ szerepét a hadifoglyokkal kapcsolatos párbeszéd során. Az Azovsztal védőinek rokonai tüntetést is szerveztek a látogatás idején, miután az ENSZ közvetítésével tető alá hozott megállapodást követően a katonák megadták magukat, ám később a börtönüket rakétatámadás érte.
Kijev a mészárlást háborús bűncselekménynek nevezte, miközben az oroszok szerint a börtönt ukrán fegyverek rombolták le, igaz, arra nem adtak választ, hogy hogyan lehetséges, hogy az őröknek nem esett baja.
A hónapok óta tartó háború kezdeti orosz sikerei után az ukránok elkergették a Kijev ellen támadó orosz sereget, majd a frontvonalak megmerevedtek. Egy ideje azonban folynak a találgatások arról, hogy Ukrajna ellentámadást indíthat a déli területeken, főként Herszon és Zaporizzsja tartományra koncentrálva, ahol az atomerőmű is található.
„Megbeszéltük a fejlesztés lehetséges irányait, az ukránok illegális és kényszerkitoloncolásának kérdéskörét, katonáink és orvosaink fogságból való kiszabadítását” – idézett az Interfax-Ukrajina hírügynökség Volodimir Zelenszkij Facebook-bejegyzéséből. Kora délután Recep Tayyip Erdogan török elnök is megérkezett Lvivbe. A tervek szerint csütörtökön az ukrán és a török elnök, valamint az ENSZ-főtitkár háromoldalú megbeszélést, majd közös sajtótájékoztatót tart. A török védelmi minisztérium tájékoztatása szerint több mint 622 ezer tonna gabonát szállítottak ki Ukrajna kikötőiből a megállapodás megkötése óta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.