Ukrajna demilitarizálná a zaporizzsjai atomerőművet, közben a legrosszabbra készül

 – mondta az üzem egyik mérnöke az ABC Newsnak adott interjújában.

„Ha egy elvétett lövés miatt megsérül az erőmű, vagy a kiégett fűtőelemek tárolója, akkor megismétlődhet a csernobili katasztrófa” – mondta egy neve elhallgatását kérő ukrán mérnök. Elmondta, hogy hazája iránti kötelességtudatból vissza fog térni az erőműbe, és folytatja a munkát. A családja könyörög neki, hogy ne tegye, de pontosan tudja, hogy az erőműnek működnie kell, így nincs választása. Arról is beszélt, hogy az oroszok által megszállt üzemben nehéz a munka. Az erőműben sok az orosz katona, akik fel vannak fegyverezve, és állítása szerint az arcukat eltakaró maszkot viselnek.

„Állandóan kiabálnak velünk, és olyat is hallottam, hogy voltak, akiket meg is vertek” – mondta a férfi.

A BBC újságíróját az ukrán adminisztráció meghívta a még mindig ukrán ellenőrzés alatt álló Zaporizzsja városba. A megye nagy részét az inváziós erők már elfoglalták, a többi között az itt található atomerőművet is, amely Európa legnagyobb ilyen üzeme. A BBC arról ír, hogy a megye központjának számító Zaporizzsjában mozgalmas az élet. Egy bevásárlóközpont parkolójában több sátor van felállítva, ahol sárga hamzatruhás (vegyvédelmi ruha) emberek gyakorlatoznak. A helyszínen a BBC-nek az ukrán energiaügyi miniszter, Herman Haluscsenko elmondta, hogy aggódnak az erőmű miatt, 

Szerinte a helyzet kritikus az üzem körül.

Augusztus eleje óta többször is bombázták az erőmű környékét. A támadással a hadban álló felek egymást hibáztatják. Szakértők szerint nem valószínű, hogy Oroszország a saját ellenőrzése alatt álló területet lőné, a többség azt gyanítja, hogy az ukránok állhatnak a támadás mögött. A NATO azt kéri az oroszoktól, hogy engedjenek be ENSZ-ellenőröket az erőműbe, akik felmérhetik az üzem állapotát, és segíthetnek megoldani a biztonságos működtetést.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdai beszédében kijelentette, hogy az oroszoknak ki kell vonulniuk az erőműből, hogy az ukrán szakemberek biztosíthassák a biztonságos működését. Hozzátette, hogy 

Emiatt Zelenszkij szerint globális érdek, hogy az erőmű területe demilitarizált zóna legyen.

Az ukrán külügyminiszter, Dmytro Kuleba egy Twitter-posztban jelezte, hogy az ENSZ küldöttsége készen áll rá, hogy látogatást tegyen az erőműben.

Folytatódik Herszon bombázása

Ukrajna szerint több tucat orosz katonát öltek meg egy bombázásban Herszonban – írta meg a CNN. Az ukránok a megye déli részén található Nova Kahovka városra csaptak le, ahol állítólag egy orosz bázis volt. Az ukrán állami határőrség szerint az orosz támaszpontot megsemmisítették, 10-15 orosz vesztette életét a támadásban. Az ukránok a hírek szerint nagy hatótávolságú fegyverekkel és harci repülőgépekkel csaptak le Nova Kahovka városra és a környékén lévő orosz állásokra, valamint lőszerraktárakra.

Az oroszok sem tétlenkednek. Csütörtök hajnalban orosz rakéták csapódtak be Harkiv városban. Egy lakóházat is támadás ért, hét ember életét vesztette, és további húszan megsebesültek.

Mégis az ukránok állhatnak a krími robbanások mögött

Ukrajna állhat három robbanás mögött is, amelyek a múlt héten történtek a Krím félszigeten. A CNN birtokába jutott ukrán kormányzati jelentés szerint a többi között a Szaki légibázison történt robbanásért is az ukránok a felelősek. Korábban Ukrajna tagadta, hogy köze lenne az esethez, és az orosz közlemények szerint is baleset történt. A jelentést egy neve elhallgatását kérő ukrán tisztviselő juttatta el a CNN-hez, akinek elméletileg nem volt felhatalmazása, hogy az információt megossza a médiával. 

A félszigeten történt robbanásokat követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy beszédében közölte, hogy a háború 2014-ben a Krímen kezdődött, és ott is kell véget érnie.

A múlt heti robbanások után ezen a héten is volt egy incidens. Augusztus 16-án egy maiszkei lőszerraktár robbant fel. A korábban balesetnek titulált esetek után ezt a robbanást már az orosz tisztviselők is szabotázsnak nevezték.

António Guterres ENSZ-főtitkár szerdán érkezett az ukrán–lengyel határhoz közeli Lvivbe, ahol találkozik Zelenszkijjel és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnökkel, aki a háború kezdete óta először utazik Ukrajnába. A múlt hónapban Törökország és az ENSZ segített egy megállapodás megkötésében, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy 22 millió tonna kukoricát és egyéb gabonát exportáljon, amely a fekete-tengeri kikötőiben rekedt Oroszország február 24-i megszállása óta.