A Katargate korrupciós botrány ellenére az Európai Bizottság nem lát semmilyen okot arra, hogy felfüggessze az EU és Katar közötti légi közlekedési megállapodást, annak ellenére, hogy az arab ország befolyása több egyezményt is érintett – írta a Politico.
December elején a belga rendőrség korrupció vádjával letartóztatott több embert, köztük Eva Kailit, az Európai Parlament alelnökét. A gyanú szerint a csoport tagjai külföldi országok érdekeit képviselték a testületben, köztük Katarét és Marokkóét, amiért több száz ezer eurót kaptak.
A Katargatenek keresztelt botrány kirobbanása után az arab országgal a legtöbb folyamatban lévő szerződést felfüggesztették, hogy a nyomozás felderíthesse, hány ember érintett az ügyben és mekkora befolyása volt Katarnak.
Ez alól valamiért kivételt élvez az EU és az olajország közötti légügyi egyezmény, amelyet az Európai Bizottság vett védelmébe.
A botrány ráirányította a figyelmet a megállapodásra, amely nagyobb hozzáférést biztosít a katari légitársaságoknak az európai piachoz. A paktum addig van érvényben, amíg a tagországok ratifikálják, múlt hónapban viszont az EP-képviselők megszavazták, hogy a nyomozás végéig minden jogalkotást szüneteltetnek az arab állammal. Azonban Carlos Bermejo Acosta, a bizottság főigazgató-helyettese szerint nincs ok az egyezmény felfüggesztésére, így útját állta a parlament döntésének.
Normális esetben az EP-képviselők megtárgyalják az ügyet, majd a hatálybalépés előtt végleges megállapodásra jutnak az uniós tagállamokkal, viszont erre a katari légügyi egyezmény esetén nem került sor.
A szerződés az egyes uniós országok és Katar között létrejött kétoldalú légi közlekedési megállapodások helyébe lép, ami azt jelenti, hogy amint a bizottság megegyezett Dohával a feltételekről – ami 2021-ben megtörtént –, a megállapodást alkalmazni kezdték.
Ez azt jelenti, hogy a parlament addig nem szólhat bele, amíg mind a 27 uniós ország nem ratifikálta a megállapodást, amit eddig csak 8 tagállam tett meg; a folyamat akár egy évtizedet is igénybe vehet.
A bizottság megakadályozza, hogy a korrupciós nyomozás a szerződések közelébe kerüljön, ami frusztrálja az átláthatóságért küzdő EP-képviselőket, akik tudni szeretnék, hogy mi zajlott a kulisszák mögött.
Egyszerűen karanténba kellene zárni ezt a megállapodást – ahogyan más ügyek esetében is tettük –, amíg az összes dokumentumot és a találkozók részleteit fel nem oldják a titkosítás alól, hogy lássuk, azok az emberek, akik a katari oldalon részt vehettek a botrányban és a parlamenti döntésekbe való beavatkozási kísérletekben, benne voltak-e ebben a megállapodásban
– mondta Izaskun Bilbao Barandica liberális parlamenti képviselő.
Egyes törvényhozók azt is megkérdőjelezték, hogy az európaiak és a kontinens légitársaságai nyertek-e az üzletből. Korábban több európai légicég is elégedetlen volt a tervvel, amely szerintük az arab állami tulajdonú Qatar Airwaysnek kedvez. Ciarán Cuffe zöldpárti EP-képviselő szerint a megállapodás tisztességtelen versenyt kockáztathat az európai légi közlekedésben, ahol a piaci helyzet már most is előnytelen a belföldi társaságok számára.
A bizottság részéről Acosta azzal érvelt, hogy a megállapodás kulcsfontosságú rendelkezéseket tartalmaz az EU számára elsődleges kérdésekben, többek között a versenyre vonatkozóan:
Ha a Katarral kötött légi közlekedési megállapodásokról továbbra is kétoldalúan tárgyalnánk, az ilyen kisebb megállapodások nem tartalmaznának olyan intézkedéseket, mint a szociális, a környezetvédelmi vagy a tisztességes versenyre vonatkozó záradékok.
Bár Acosta magyarázata érthető, hiszen az Egyesült Arab Emírségekkel korábban azért dőlt be a megegyezés, mert ezeket a feltételeket nem akarták elfogadni, arról viszont semmit nem mondott, hogy miért állnak ellen a nyomozásnak.
Emellett a kijelentés időzítése sem szerencsés, ugyanis óhatatlanul felveti a gyanút, hogy a bizottság tagjai is érintettek lehetnek a korrupciós botrányban. Ugyanis nehéz más magyarázatot találni arra, hogy a testület egyik vezetőjét mi motiválta arra, hogy egy kizárólag Katarnak kedvező megállapodás mellett érveljen.
A Katargate lerántotta a leplet az uniós testületek sok esetben átláthatatlan működéséről, az ellenőrzési hiányosságairól.
Az EP-képviselők most igyekeznek korrupcióellenes reformokat bevezetni, és csökkenteni a lobbisták hatalmát, valamint a külső befolyást, hogy legalább a saját házuk táján rendet tartsanak. Ám nagy az esélye annak, hogy nem csak ők érintettek, a hatóságok több civil szervezetnél vizsgálódnak.
A részletes vagyonnyilatkozatok, az ajándékok és a találkozók bejelentése, a lobbicsoportok nyilvántartása, „baráti csoportok” betiltása jó kezdet, de nem csak az Európai Parlamentben van erre szükség – ha épp a végrehajtó hatalom marad ki az ellenőrzés alól, akkor fából vaskarikát gyártott a brüsszeli intézményrendszer.
Vagyonnyilatkozat: Orbán Viktortól Gyurcsány Ferencig – vallottak a parlamenti képviselőkMinden országgyűlési képviselő határidőre leadta a 2022-re vonatkozó pénzügyi számadását. A parlament honlapján egyszerre jelent meg több mint 200 vagyonbevallás, ebben a cikkben a parlamenti pártok elnökeinek vagyoni helyzetét gyűjtjük össze. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.