Brüsszeli korrupciós botrány: újabb két nagy név került az ügyészek látókörébe

Két újabb nagy névre terjesztheti ki a nyomozást a belga ügyészség – ez derült ki az olasz európai parlamenti képviselő, Andrea Cozzolino letartóztatási parancsából. A Politico című lap birtokába jutott dokumentum név szerint említi az Európai Parlament emberi jogi albizottságának korábbi vezetőjét, Maria Arenát, aki a botrány miatt volt kénytelen lemondani a posztjáról. 

Arena neve a kezdetektől fogva felmerült a botrányos ügyben, hiszen az egész az ő bizottságától indult, ezer szállal kötődtek hozzá a tavaly letartóztatott képviselők, de saját magának is voltak érdekes megnyilvánulásai. Ennek ellenére eddig érinthetetlennek tűnt. Egészen mostanáig. 

A Politico ugyanis megszerezte a múlt héten egy nápolyi klinikán letartóztatott Andrea Cozzolino ellen kiadott elfogatóparancsot, amelyben a belga ügyészek név szerint említik Arenát, mint akinek köze lehet az ügyhöz, és ki kell rá is terjeszteni a vizsgálatot, de szintén megemlítették az olasz EP-képviselő Alessandra Morettit is. Állítólag már ellenük is nyomoznak a hatóságok. 

A nyomozók szerint Arena és Moretti is tagja volt annak a négyesnek, amelyben Cozzolino és a szintén letartóztatott belga EP-képviselő, Marc Tarabella is benne volt, ők együtt dolgoztak Pier Antonino Panzeri európai parlamenti képviselővel, aki az összes szálat összefogta. Panzeri jelenleg is börtönben van, de a hírek szerint vádalkut kötött információkért cserébe. Az ő telefonján talált üzenetekből sikerült a belga hatóságoknak felvázolniuk a hálózatot. 

A brüsszeli korrupciós botrány tavaly év végén rázta meg Európát, amikor kiderült: több magas rangú EP-képviselő is készpénzt, illetve ajándékokat fogadott el Marokkótól és Katartól, hogy cserébe nekik kedvező döntések szülessenek az Európai Parlamentben, elsősorban az emberi jogokat vizsgáló bizottsági üléseken. A botrány főleg a szocialista frakcióra vonatkozik, hiszen az összes letartóztatott képviselő ebből a tömbből került ki. 

Nyugat-Szahara szerepe

Marokkó neve eddig egyébként nem merült fel a korrupciós botrányban, csak Kataré, ami miatt a nyugati lapok előszeretettel hívták Katargate-nek az ügyet. Most viszont úgy tűnik, hogy Rabat is benne volt a megkenésekben, mégpedig azért, hogy Nyugat-Szaharával kapcsolatban számukra kedvező döntések és vélemények szülessenek. Ez a terület évtizedek óta vitatott régió, az egy részén hatalmon lévő lázadók régóta függetlennek tartják magukat, míg Marokkó – amely az ország nagy részét megszállta – sajátjaként tekint a területre.