Utcára vonultak a dánok, miután a kormány el akar törölni egy munkaszüneti napot

Ezrek tüntettek vasárnap a dán fővárosban, Koppenhágában egy törvénytervezet ellen, amellyel a kormány eltörölne egy munkaszüneti napot a megnövekedett védelmi kiadások fedezésére.
 

A megmozdulásra az ország legnagyobb szakszervezetei szólítottak fel, amelyek ellenzik a nagy imádság napjának eltörlését, amelyet 1686 óta ünnepelnek a helyi keresztények a húsvétot követő negyedik pénteken.
 

Az ünnepnap eltörlését decemberben javasolta a kormány a magasabb adóbevételek miatt, hogy ebből fedezni lehessen a skandináv ország megnövekedett védelmi kiadásait az ukrajnai orosz hadművelet nyomán. A koppenhágai kabinet 2030-ig a GDP 2 százalékára emelné a védelmi költségvetést, összhangban a NATO-elvárásokkal. 

Ugyanakkor a szakszervezetek, az ellenzéki képviselők és a közgazdászok megkérdőjelezték a javaslat értelmét. Egyes szakemberek szerint a munkaszüneti nap eltörlésének aligha lennének hosszú távú hatásai, mivel a munkavállalók más módon kompenzálnák a munkaidejüket. A dán munkajog szerint ugyanis a fizetést és a munkaidőt nagy részben a kollektív szerződések határozzák meg a jól szervezett munkavállalói és munkáltatói képviseletek között állami beavatkozás nélkül.
A kis parlamenti többséggel rendelkező dán kormány ugyanakkor bejelentette, hogy az ellenállás dacára is keresztül viszi a vonatkozó törvényt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint az európai országok közül Dániában az egyik legalacsonyabb a munkaidő.