Itt van Macron különcködésének a háttere: kínai üzletek „titkos listája”

Pengeváltáshoz vezetett Berlin és Párizs között Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata, amely szerint támogatja az egy Kína politikát, és az Egyesült Államok szövetségesének lenni nem jelent vazallusi engedelmességet. Annalena Baerbock német külügyminiszter keményen elhatárolódott az Élysée Tajvan státuszát illető álláspontjától, a legnagyobb német üzleti lap pedig „titkos listát” közölt hatalmas francia ügyletekről Kínában, amelyek szerinte megmagyarázzák Macron különcködését.

Macron a múlt héten látogatott Kínába Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke társaságában. Németország számára szintén kiemelt üzleti partner Kína, és Olaf Scholz kancellárra hatalmas politikai tűz zúdult fél éve, amikor a franciákat megelőzve Pekingbe látogatott, nem uniós küldöttség tagjaként, hanem a kétoldalú kapcsolatok jegyében.

Macron kivárta a maga idejét, és bár az ő látogatása európai uniós égisz alatt zajlott, ez egyáltalán nem tartotta vissza attól, hogy a francia gazdasági érdekek előremozdítására használja fel a vizitet, miközben meglapogatta Hszi Csin-ping elnök hátát. Meg is kapta a magáét a német szomszédoktól.

A WirtschaftsWoche megmagyarázza: a Macronnal együtt Kínában járt francia vállalati vezetők számos üzletet kötöttek. Az Élysée „titkos listája” a sikerekről, amelyet a lap megszerzett, azt mutatja, hogy a franciák több területen az együttműködés fokozására számítanak, különösen a megújulóenergia-iparban.

Összefonódnak az energiacégek

A többségi állami tulajdonban álló EdF energiavállalat például arról kötött megegyezést, hogy tengeri szélparkot épít a China Energy Investment Corporation nevű helyi céggel együtt Csiangszu tartomány vizein. Ezzel korábbi közös Dongtaj IV.-es és V.-ös projektjüket folytatják. Jünnan tartományban az EdF az SPIC nevű kínai energiaóriással együttműködve vesz részt szélfarmberuházásban és innovatív áramtároló projektekben.

Ezzel még mindig nincs vége az EdF keleti nyomulását illető fejleményeknek. Közös francia-kínai tanulmány készül a nukleáris energia felhasználásáról a gazdaság szénmentesítése érdekében, és az eredmények alapján a két ország a civil atomipar területén is együttműködésre léphet. Az EdF a China General Nuclear Power Corporation nevű kínai atomvállalattal is meghosszabbította immár 15 éves együttműködését.

Röppennek az Airbus gépek

Az Airbus a múlt héten jelentette be, hogy 160 repülőgépről szóló megrendelést kapott Kínától. 

Az előrejelzések szerint a kereslet a repülőgépekre a következő 20 esztendőben lényegesen gyorsabban fog emelkedni, mint máshol a világon – írta a német lap. A kínai civil légiflotta mintegy fele áll Airbus gépekből, és Macron szerint nagy siker, hogy egyre jobban állják a sarat az amerikai vetélytárssal, a Boeinggel szemben. A lap azért megjegyzi, hogy ez az ausztrál fiaskó után jelenthet kompenzációt: Canberra francia helyett amerikai tengeralattjárókat rendelt – hogy megvédje magát Kínával szemben.

Hajóra száll a biometanol

Az energiaszektor határterületén van egy másik ügylet is: a marseille-i CMA-CGM csoport biometanol szállításáról egyezett meg a kínai Cosco céggel és a Shanghai International Port csoporttal. 

A Cosco egyébként tavaly Olaf Scholz révén került az európai üzleti hírekbe azzal, hogy befektetne egy konténerterminálba a hamburgi kikötőben. Az üzlet bökte sok német szemét – és úgy tűnik, meg is hiúsul –, ahogy talán az is, hogy a franciák ugyanazzal a vállalattal nevetve üzletre lépnek.

Kozmetika

Harmadiknak talán nem erre tippeltünk volna, de végül is kézenfekvő, hogy a franciák a kozmetikai iparban – amelyben erősek – szintén elértek sikert Kínában. A francia L’Oréal hároméves megállapodást kötött a fenntarthatóság jegyében a kínai Alibabával, amely szerint Sanghajban megkönnyítik a francia kozmetikai startupok megjelenítését a kínai piacon.