Brüsszelben tárgyalhat a békéről Azerbajdzsán és Örményország
Visszatér a tárgyalóasztalhoz Azerbajdzsán és Örményország a hét végén Brüsszelben, miután a nyugati hatalmak fokozták közvetítői erőfeszítéseiket a két ország konfliktusában.
Vasárnap Charles Michel, az Európai Tanács elnöke vezetése mellett találkozik Ilham Alijev azeri elnök és Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök az ügyet ismerő tisztviselők szerint. Ez lehet a határvitában álló két kormány vezetője között az első találkozó a februári, müncheni tárgyalások óta.
A múlt héten a két ország külügyminiszterei Washingtonban folytattak megbeszéléseket,
amit amerikai kollégájuk, Anthony Blinken úgy értékelt, hogy kézzelfogható előrelépés történt a tartós béke elérésének az útján, valamint arról is beszélt, hogy elérhető közelségbe került a két fél közötti megállapodás.
A két ország közötti 2020-as háborút követően újra és újra fellángol az erőszak, miközben sem Brüsszel és Washington, sem Moszkva erőfeszítései nem jártak hosszú távú, sikeres békeszerződéssel. A két szovjet utódállam vitájának középpontjában Hegyi-Karabah térsége áll. Az örmény többségű területet 2020 óta Azerbajdzsán ellenőrzi.
A Financial Timesnak nyilatkozó egyik tisztviselő szerint a brüsszeli tárgyalás az előrelépés fontos jele, hozzátéve, hogy az amerikai és európai erőfeszítések kölcsönösen erősítik és kiegészítik egymást.
A vasárnapi találkozó résztvevői június elsején újabb tárgyaláson vehetnek részt az Európai Politikai Közösség Moldovában tartandó csúcstalálkozóján, amelyhez a tervek szerint Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is csatlakozhat.
Hikmet Hadzsijev, az azeri elnök külpolitikai tanácsadója szerint hazája bízik a Michel vezette tárgyalásokban, mert az uniónak nincsenek rejtett céljai a kérdésben. A megbeszéléseken valószínűleg az az azeri döntés kerül a középpontba, amelynek nyomán ellenőrző pontot állítottak fel a Lacini-folyosón, ez az egyetlen közúti kapcsolat Öményország és Hegyi-Karabah között. Azonban fogolycsere, demarkációs vonalak meghúzása és az aknamentesítés is szóba kerülhet.
Jereván szerint az ellenőrző pont felállításával Baku a kritikus élelmiszerektől és gyógyszerektől vágja el a területet, míg Azerbajdzsán azt állítja, hogy csak így lehetséges megakadályozni, hogy az örmények fegyvereket csempésszenek a térségbe.
Az uniós közvetítés a közösség politikai befolyásának is a tesztje, és kihívás Oroszország felé, amely a 2020-as háború óta mintegy kétezer békefenntartót állomásoztat Hegyi-Karabahban.
Hadzsijev szerint Baku rugalmas, és hajlandó Moszkvában, Brüsszelben és Washingtonban is tárgyalni. Hozzátette, hogy Oroszország hatékonyan részt vehetne a békefolyamatban, ám úgy tűnik, Moszkva figyelmét most az Ukrajnában zajló események kötik le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.