Egyre fagyosabb az amerikai–kínai viszony dr. Végzet szerint
Noha a G7 májusi csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök reményének adott hangot, hogy beindulhat az olvadás az amerikai–kínai kapcsolatok terén, a 2008-as pénzügyi válság előrejelzéséről elhíresült Nouriel Roubini szerint az új hidegháború csak még fagyosabbá vált a találkozót követően.
A közgazdász a Project Syndicate-en megjelent írásában felhívja a figyelmet arra, hogy a G7-csúcs csak megerősítette Kína azon elképzelését, amely szerint a Nyugat és főként az Egyesült Államok szeretné elzárni, bekeríteni és elnyomni az országot. Hozzáteszi, hogy az általában csak üres szavakkal operáló G7 májusi gyűlése az egyik legfontosabb volt a csoport életében, ahol az Egyesült Államok, Japán, Európa és a szövetségeseik nyilvánvalóvá tették, hogy összefognak Peking ellenében.
Ráadásként a csoport elnöki címét betöltő Japán a globális dél képviselőit is meghívta, köztük a Kínával régóta rivalizáló Indiát vezető Narendra Modit.
Noha India aligha csatlakozik formálisan a nyugati blokkhoz, a Kínával közös, hosszú és vitatott határ vagy épp az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségében Kína ellensúlyaként létrehozott quadbeli (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Ausztrália és India) tagsága miatt érdekei közelebb állnak a Nyugathoz, mint Kínához.
Japán azonban nemcsak a G20-at idén vezető Indiát, de Indonéziát és Dél-Koreát is meghívta a csúcsra, akárcsak Brazíliátvagy az Afrikai Unió elnökét, Azali Assoumanit és Volodimir Zelenszkijt. Még ennél is tovább ment a találkozó végén kiadott közlemény, amely jelentős részben azzal foglalkozik, hogy a csoport hogyan fogja elrettenteni Kínát.
A kommuniké számos Kínának szánt megjegyzést tartalmaz, miközben tetemes beruházásokat sürget a globális dél államaiba.
Nem meglepő a hirosimai találkozót követő kínai harag sem ennek tükrében, különösen, hogy a NATO is egyre inkább a csendes-óceáni térség felé kacsingat.
A technológiai és kereskedelmi háború frontján is tovább fokozódik a feszültség, miután Japán az Egyesült Államokhoz hasonló korlátozásokat vezetett be Peking ellen a félvezetők terén, miközben Kína az amerikai Micron csipjeit tiltotta be. A mesterséges intelligenciához használt Nvidia is hamarosan hasonló helyzetbe kerülhet a dr. Végzet néven elhíresült Roubini szerint, miközben az Egyesült Államok igyekszik a csipgyártást az ország határain belülre hozni.
A közgazdász szerint annak is fennáll a veszélye, hogy az energiaátmenet tekintetében kulcsfontosságú ritkaföldfémek terén piacvezető Kína ezen a területen vág majd vissza. Közben folytatódik a zöldtechnológiák kínai fölénye is, így az elektromos járművek exportját Peking 700 százalékkal növelte 2019-hez képest, miközben az utasszállító repülők piacára is igyekszik betörni a Boeing és az Airbus vetélytársaként.
Azonban Roubini arra is figyelmeztet, hogy az elmérgesedett viszonyért legalább ugyanakkora mértékben Kína nyomulása is felelős, ezért mind a két országnak változtatnia kell, ha nem akarnak az ütközéshez vezető pályán maradni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.