Előkerült Prigozsin, és feltárta a lázadás részleteit: a Wagner megszűnt volna júliustól, de Lukasenka megmentette

Másfél nap csönd után újabb hangfelvételt közölt Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér a közösségi oldalán. Ebben részletesen beszélt a magánhadsereg lázadásáról és annak okairól. Legfőbb állítása, hogy a Wagner az orosz szabályozás miatt július 1-jétől megszűnt volna, de a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka felajánlotta, hogy megoldást talál a Wagner további legális működésére. Az Oroszországban előrenyomuló harcosok részben ezért megfordultak és visszamentek a táboraikba.

Azt is leszögezte, hogy nem akarták, hogy 

De az céljuk volt, hogy ne szűnjön meg a Wagner és az is, hogy felelősségre vonják azokat, akik a rossz döntéseikkel kárt okoztak az Ukrajnában zajló különleges katonai műveletnek. Jelezte, hogy a harcosai közül alig, 1-2 százalék lett volna hajlandó csatlakozni az orosz reguláris haderőhöz. De nem emiatt döntöttek úgy, hogy megszervezik az „igazság menetét”. Megismételte, hogy a Wagner csapást szenvedett el az orosz hadseregtől, amiben mintegy 30 zsoldos az életét vesztette. Emiatt határoztak úgy, hogy elindítják a katonai válaszlépést.

– magyarázta. Azt mondta, akkor álltak csak meg, amikor felderítést végeztek, és látták, hogy ha továbbmennek Moszkva felé, sok vér fog folyni. Mindenesetre szerinte az igazság menete visszaigazolta mindazt, amit korábban kritikaként megfogalmaztak. „Komoly biztonsági hiányok vannak az egész országban. Ha a tavaly februárban indított különleges katonai műveletet olyan képzett erők hajtják végre, mint a Wagner, egy nap alatt véget érhetett volna. Ez az a szervezettségi szint, amit az orosz hadseregnek követnie kellene” – zárta a nyilatkozatát.

Megfejtések, találgatások, miért lázadt fel igazából a Wagner

Jobb, ha az ukrán vezetés óvatos marad, a Wagner immár Fehéroroszországból vezethet támadást Kijev ellen – erről beszélt a brit volt vezérkari főnök a Sky News műsorában. Lord Richard Dannatt tábornok szerint egyelőre nem ismert, hogy a magánhadsereg hány harcosa teheti át a székhelyét az Ukrajnát északról határoló fehérorosz területre, de az, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-alapító ott van, aggodalomra ad okot. A brit haderő 2006 és 2009 közötti vezetője úgy fogalmazott, hogy 

Kifejtette, hogy amennyiben Prigozsin hatékony harci erőt tudhat maga körül, akkor ismét fenyegetést jelent az ukrán fővárosra, amit a háború kitörésekor is megpróbáltak bevenni az orosz erők. Dannatt szerint nagyon is lehetséges, hogy Oroszország arra akarja használni a Wagner-csoportot, hogy újra megkísérelje megostromolni Kijevet. Az alábbi videóban a brit tábornok a 39. perctől értékeli a kialakult helyzetet.

Tényleg csak álca volt a Wagner lázadása?

Ha ránézünk a térképre, megállapítható, hogy a Wagner sok száz kilométerrel közelebb kerülhetett Kijevhez a hétvégi lázadással. Az orosz–ukrán határt Ukrajna délkeleti részén lépték át, majd vették az irányításuk alá a Rosztov-an-Donuban működő katonai parancsnokságot. Ez a térség mintegy 1000 kilométerre van az ukrán fővárostól. Azzal viszont, hogy Prigozsint nyilvánosan Fehéroroszországba száműzte Putyin, 

Ebből a szempontból tehát lehet létjogosultsága annak az elméletnek, amit Lord Richard Dannatt vázolt. De csak akkor, ha Prigozsin nem egymaga ment, hanem a Wagner-erők döntő részével. Ilyen csapatmozgásokról egyelőre nincsenek információk, azonban azokat nem lehet kizártnak tekinteni. 

A lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki június 25-én közölte, hogy a lengyel hadsereg megerősítette a védelmi vonalakat a Fehéroroszországgal közös határszakaszon. Jelezte, hogy figyelemmel kísérik a Wagner-zsoldosok útját a lázadást követően. „Lukasenka és Putyin nagyon furcsa döntésekre képes. Ezek az eshetőségek elemzések és tanulmányok tárgyát képezik nálunk és NATO-szövetségeseinknél is” – fogalmazott. Arra is utalt, hogy konkrét fenyegetésre is készülnek: egy páncélostámadásra a lengyel–fehérorosz határon.

Miért nem valószínű, hogy Kijev miatt parancsolta Fehéroroszországba Prigozsint Putyin?

Csakhogy jó néhány érv szól a „kijevi csellel” szemben is. Ezeket Sean Bell katonai szakértő foglalta össze ugyancsak a Skynak. Szerinte sem vethető el az a szcenárió, hogy Putyin előre felkészítette Prigozsint egy Kijev elleni akcióra. 

„Először is, ha Putyin a Wagner-csoportot Fehéroroszországba akarta volna áthelyezni, akkor azt viszonylag könnyen megtehette volna, így fenntartva a meglepetés erejét. A fefordulás után ennek búcsút mondhat” – hívta fel a figyelmet. Másodszor az is valószínűtlen, hogy a lázadás kiváltotta tekintélyvesztést Putyin felvállalta volna az álca kedvéért. Harmadszor pedig az is a megrendezett szituációt cáfolja, hogy mind az orosz haderő, mind a Wagner tüzet nyitott egymásra, komoly veszteségeke okozva. „Mindig fennáll a veszélye, hogy a történtek hátterét egyszerűen túlgondoljuk. A legvalószínűbb az, hogy Prigozsin hagyta, hogy elhatalmasodjon rajta a frusztrációja, és úgy határozott, hogy Geraszimov és Sojgu katonai vezetőkön áll bosszút” – jegyezte meg.