Kiderült, mennyibe kerültek a kerékpársávok Budapesten: százmilliót költött rájuk a főváros, pedig papíron nincs is pénze

Mintegy százmillió forintból jött lére Budapesten az Üllői és a Váci úti védett kerékpársáv – ez derült ki a Budapest Közút Világgazdaságnak küldött tájékoztatásából. Lapunk egyebek mellett arról kért adatokat a fővárosi közútkezelőtől, hogy mennyibe kerültek a pollerekkel védett bringautak.

Mennyibe kerültek a budapesti kerékpársávok?

A válaszban kitértek rá, hogy a Váci úton mindkét irányban kialakított, körülbelül két kilométeres szakasz költsége 26 millió forint volt. Ez tartalmazza 

• az útépítést,
• a forgalomtechnikai kialakítást,
• a piros burkolatfestést
• és a műanyag oszlopokat, az úgynevezett elhajló pollereket is.

Az Üllői úton szintén mindkét irányban létesült kerékpársáv, ám ez már összesen öt kilométer hosszan.

amely szintén magában foglalja a fenti tételeket, tehát az útépítést, a forgalomtechnika kialakítását, a piros burkolatfestést és az elhajló pollereket. Tehát a Váci úton és az Üllői úton életre hívott védett kerékpársávok összesen 96 millió forintot emésztettek fel. Valószínűleg a Budapest Közút is érzékelhette, hogy a csaknem százmilliós költés méregdrágának tűnhet néhány kilométernyi bringaútért, ezért kiemelték, hogy ennek a kiadásnak 

Hogy ez alatt pontosan mit értett a fővárosi cég, és hogy milyen költésekre került volna sor a biciklisáv nélkül is, az már nem derült ki. Az viszont igen, hogy az Üllői úton még nem is értek a végére a munkálatoknak. A biztonságos kerékpársáv felfestései, a táblázása, a piros burkolatfestés és pollerek kihelyezése elkészült, csakhogy az érintett szakaszon a gyalogos-átkelőhelyek burkolatjeleinek felújítása még vanhátra. Ez jelenleg egyébként zajlik.

Épülnek-e további kerékpársávok Budapesten?

A Budapest Közúttól arról is érdeklődtünk, hogy terveznek-e további kerékpársávokat létrehozni, és ha igen, pontosan hol, és lesz-e ezek között pollerrel elhatárolt sáv. A cég sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy a biztonságos kerékpársávok kialakítása egy koncepció része. A tervezés, az előkészítés, illetve a megvalósítás folyamatos, de a megvalósítás lehetősége „a főváros ismert anyagi helyzetétől nagymértékben függ”. 

Ezalatt arra gondolhattak, hogy Budapest nyár közepe óta folyószámlahitelből működik. Július végére a főváros számlája már mínusz 8 milliárd forintot mutatott, és ez lesz még rosszabb: az augusztust várhatóan 40 milliárd forint mínuszban zárja az önkormányzat költségvetése. Ezért meglepő némiképp, hogy ebben a finanszírozási szempontból kivéreztetett időszakban a városvezetés mégis talált fölösleges százmillió forintot, hogy abból kerékpársávokat alakítson ki. Félreértés ne essék, a kerékpáros közlekedés elősegítése támogatandó cél, de jelenleg biztosan nincs Budapest tíz legégetőbb problémája között.

Mi a baj a budapesti kerékpársávokkal?

Pláne úgy, hogy azok kivitelezése számos feszültséget szült már eddig is. A kiskörúti, meglehetősen szellősen használt biciklisáv az autósok dolgát nehezíti meg. Az Üllői és a Váci úton felállított polleres megoldás pedig a mentősöknél és a taxisoknál is kiverte a biztosítékot. Sőt, először fordult elő, hogy a fővárosi várostervezés a közösségi közlekedés kárára bővítette – a már meglévő buszsáv helyén hozott létre védett bringautat – a kerékpáros úthálózatot. Ez a közlekedésszakma rosszallását is kiváltotta. Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója és egykori közlekedési államtitkár például többször is nyilvánosan kritizálta a városvezetést a döntés miatt. A BKK viszont azt állítja, hogy az új kerékpársávoknak köszönhetően 6 százalékkal csökkent a torlódási idő.