Oroszország nem vonul ki a Kaukázusból

A Kreml nem ért egyet Nikol Pasinján örmény miniszterelnök nyilatkozatával, miszerint az orosz békefenntartók hegyi-karabahi missziója kudarcot vallott, és Oroszország kivonul a térségből, mert ezt Moszkva nem teheti meg – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

– hangoztatta a tisztviselő. A Kreml szóvivője Pasinjánnak a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúját kommentálta, amelyben az örmény kormányfő egyebek között azt hangoztatta, hogy Moszkva önként kivonul Hegyi-Karabahból. Peszkov felhívta a kormányfő figyelmét arra, hogy több örmény él Oroszországban, mint magában Örményországban, és többségük hazafi, aki méltó módon járul hozzá az ország fejlődéséhez.

Oroszország továbbra is következetes, nagyon fontos szerepet játszik a helyzet stabilizálásában és a régió konfliktusmentesítésében. Továbbra is ez lesz a szerepünk – mondta Peszkov. Fontosnak nevezte, hogy minden érintett továbbra is elkötelezett a Hegyi-Karabah birtoklásáért vívott 2020-as örmény–azeri háborút lezáró háromoldalú, örmény–azeri–orosz közös nyilatkozat mellett.

– hangsúlyozta a szóvivő. A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Azerbajdzsán határőrsége idén áprilisában ellenőrző pontot létesített az Örményországgal közös határon, az orosz békefenntartók által ellenőrzött, lacsini folyosónak nevezett útnak az elején, amely a zömmel örmények lakta Hegyi-Karabah székvárosába, Sztyepanakertbe vezet. Az azeri poszt mellett megfigyelőállása van az orosz békefenntartó kontingensnek.

Baku az ellenőrző pont megjelenését biztonsági fenyegetésekkel, valamint azzal magyarázta, hogy az örmény fél szerinte jogsértő módon használja a Sztyepanakertbe vezető utat. Az örmény külügyminisztérium a poszt felállítását a 2020-as háromoldalú nyilatkozatának durva megsértésének nevezte, és hangsúlyozta, hogy a folyosó lezárása humanitárius katasztrófához vezetett Hegyi-Karabahban.

Jereván és Baku tavaly Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió közvetítésével tárgyalásokat kezdett egy jövőbeli békeszerződésről. Pasinján idén májusban kijelentette, hogy Jereván elismeri Azerbajdzsán szuverenitását Hegyi-Karabah felett, Ilham Aliyev azeri elnök pedig úgy vélekedett, hogy a két transzkaukázusi köztársaság a közeljövőben megkötheti a békét, ha Jereván nem változtat álláspontján.  Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egyben közölte, hogy Moszkva magyarázatot kért Jerevántól

Az örmény kormány szeptember 1-jén beterjesztette a parlamentnek a római statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet. Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalás-előkészítő kamarája március 17-én elrendelte Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatását. Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei.