Pokorni Zoltán büszke arra, amit a Normafával elértek, de még büszkébb arra, mi nincs már ott

A Normafa rehabilitációját politikailag és szakmailag nyugodt évtizedben lehetett megvalósítani, a fejlesztés egyedülálló abban, hogy volt rá elég idő – mondta a XII. kerületi polgármester csütörtökön Budapesten.

Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) a rehabilitáció lezárásaként tartott konferencián felidézte, 2013. október 13-án volt a Normafa-konferencia, ahol véleménye szerint „jól lőtték be a problémákat”. Ugyanebben az évben született meg az a törvény, amely a célokat megfogalmazta és felhatalmazást adott az önkormányzatnak erdőgazdálkodási feladatok ellátására – tette hozzá.

A törvény volt az alapja annak, hogy több mint tíz éve számíthatunk a kormány és az állami költségvetés támogatására – mondta a polgármester, aki emlékeztetett arra is, hogy 2015-ben helyi népszavazáson döntöttek a Normafa rendbetétele mellett.

– fogalmazott Pokorni Zoltán, rámutatva: így módjuk volt arra, hogy apró lépésekben menjenek előre, és csak azt csinálták meg, amire valóban szükség van. Ezt nemcsak a politikusok gondolják így, hanem mindenki: a zöldek, az ellenzéki pártok, a kritikusok, az építészek – mondta.

Pokorni Zoltán szerint a választási terminusok jelentette időszűke miatt követik el azt a hibát a politikusok, hogy túl nagyot, túl sokat akarnak csinálni, és felépítenek olyan dolgokat, amelyekre nincs szükség. Ritka, hogy egy politikai erő háromszor egymás után felhatalmazást kap kormányzásra, és ez a fajta stabilitás, biztonság adta a hátterét ennek a fejlesztésnek, emiatt nem kellett kapkodni – emelte ki a polgármester.

Pokorni Zoltán elmondta, a rehabilitáció előtt „nagyon lepusztult” volt a Normafa. Példaként említette a Lóvasút épületét, amely véleménye szerint borzasztó állapotban volt, az épületben tizenkét négyzetméteres szükséglakások voltak. 

– jegyezte meg.

A zugligeti Hild-villa esetében – mint fogalmazott – az utolsó utáni pillanatban voltak, hogy megmentsék az épületet. A fejlesztés során a korábbi barakkokat lebontották, és kiszabadították az egykori étterem épületét. A dohos, sötét, szűk épületből aztán egy világos és tágas iskola lett, és kialakítottak egy parkolót és egy teret.

Az Olimpia Hotel elbontásáról szólva közölte, több mint húszezer köbméter törmeléket szállítottak el, a hulladék jelentős részét ledarálták és beépítették az új út alapjába. Mint elmondta, lebontottak továbbá két, több mint negyven méter magas adótornyot.

– jegyezte meg Pokorni Zoltán.

Az erdőgazdálkodásról szólva kiemelte: amióta a kerület kezeli a területet, tíz év alatt az erdő annyit gyarapodott, mintha elültettek volna 250 ezer tíz centiméter átmérőjű fát. A jövőbeni tervekről szólva Pokorni Zoltán elmondta, közösen keresik a fővárossal a Libegő fejlesztésének forrásait, három-öt milliárd forintra lenne szükség.

A fejlesztés lényege az, hogy „egy játékszer, attrakció helyett valódi közlekedési eszköz legyen a Libegő”. A cél, hogy esőben is használható legyen, és kerékpárokat is tudjon szállítani – tette hozzá.

Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy véleménye szerint egy téren vallottak kudarcot, mégpedig a downhillesekkel folytatott tárgyalásokban: nem tudták asztalhoz ültetni őket.

– mondta.

Kiemelte, szükség lenne a Fogaskerekű felújítására, valamint a Normafáig és a Széll Kálmán térig történő meghosszabbítására. Pokorni Zoltán a jövőbeni teendők között sorolta még pár műemlék felújítását. Ezek között említette az egykori Istenszeme fogadó épületének felújítását és a terület rendezését. Továbbá az egykori zugligeti 58-as villamos-végállomás felújítását. Ide jégpályát és éttermet terveznek.

A polgármester az MTI-nek elmondta, a polgári kormány minden évben alapösszeggel támogatta a park fenntartásának és fejlesztésének költségeit, a nagyobb műemléki beruházásokra pedig külön támogatást is biztosított a központi költségvetés.