Kiszámolták, mennyibe kerülne Ukrajna EU-s csatlakozása: ez nagyon fájna a magyaroknak
Az EU belső, nem nyilvános becslései szerint Ukrajna 186 milliárd euró támogatásra lenne jogosult rögtön azt követően, ha csatlakozik az Európai Unióhoz – erről a világ egyik legbefolyásosabb üzleti lapja, a Financial Times közölt cikket még néhány hete. Mindezt egy hétéves ciklus alatt kellene átutalni Kijevnek.
Ez akkora összeg, amit talán nem is érdemes átszámolni forintra, de a rend kedvéért: 380-as árfolyammal ez majdnem 71 ezer milliárd forint. Évente tehát nagyjából tízezer milliárd forint. A cikk most azért került elő, mert Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára egy friss szombati videóban éppen azt a kérdést feszegeti, hogy mennyibe kerülne Ukrajna uniós csatlakozása. A bejegyzéshez rövid kommentárt is fűzött:
Következik a több tízezer milliárdos kérdés, mennyibe kerülne Ukrajna uniós tagsága, és kinek kellene ezt kifizetni?
– tette fel a kérdést.
A politikus szerint ez bár fajsúlyos kérdés, egzakt és hivatalos válasz még sincs rá. Pedig Brüsszel szerint az ukránok szinten minden feltételt teljesítettek ahhoz, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások. Ukrajna óriási ország, de a fejlettsége jóval az uniós átlag alatt van. Ezért a jelenlegi szabályok értelmében hatalmas támogatási összegek illetnék meg, ennek finanszírozásához pedig növelni kellene a tagállami befizetéseket.
Csak kohéziós forrásból 61 milliárd euró járna Kijevnek.
Ez mintegy 23 ezer milliárd forint. Ez nem kevés pénz, de ami rosszabbul érintheti a tagállamok harmadát, az a következő. A kohéziós forrásokat a fejlettségi lemaradás mértéke szerint állapítják meg az uniós országoknak. Ukrajna, mivel elmaradottabb, lefelé húzná az EU átlagát, éppen ezért 9 tagország, amelyek eddig részesültek ilyen forrásokból, már fölötte lennének a mediánnak, így elesnének ezektől az összegektől.
Mindezt megfejeli az agrártámogatás. Ukrajna 41 millió hektárnyi termőföld után részesülhet ebben, amivel az EU legnagyobb kedvezményezettje lenne. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarországon hektáronként 20 százalékkal visszavágnák a kifizetéseket. Az ukrán gabona pedig jó eséllyel lenyomná az árakat.
Dömötör Csaba szerint magyar szempontból egyébként is érdekes a brüsszeli elvárás, hogy fizessünk be többet a közösbe, miközben a „nekünk járó forrásokat nem kapjuk meg”. Azt is különösnek nevezte, hogy Ukrajna csatlakozásáról nem kérdezik meg az uniós állampolgárokat. Szerinte ezért is fontos a nemzeti konzultáció, mert az kitér erre is és a magyarok így kifejthetik a véleményüket.
Orbán Viktor: Ukrajna uniós csatlakozása nem egyezik a magyar nemzeti érdekkelUkrajna uniós tagsága jelenleg nem esik egybe a magyar nemzeti érdekkel – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A kormányfő szerint a csatlakozási tárgyalások megkezdése előkészítetlen, a tagállamok között sincs egyetértés róla, ezért a legjobb, ha napirendre sem kerül. Helyette azt javasolja, hogy az EU kössön stratégiai megállapodást Ukrajnával. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.