Európa Trumppal két amerikai védőernyő alól eshet ki – cserébe kaphat egy franciát
Példátlanul erős hangú cikket közöl a Politico, amelyben figyelmezteti Budapestet: az EU elhallgattathatja, bevetheti a magyarok ellen a „nukleáris opciót”, a 7. cikkelyt, az unió legerősebb, tagjait büntető intézkedéscsomagját, ha a februári EU-csúcson Magyarország az 50 milliárd eurós Ukrajna-segélycsomag ellen szavaz. Manfred Weber, az europarlament legerősebb csoportjának (EPP) a feje ezzel összhangban amiatt aggódik, hogy Európa nem készül elég hatékonyan az Oroszországgal esetleg az USA nélkül megvívandó háborúra.
Intenzívebben kéne készülni annak a forgatókönyvnek a megvalósulására, amely az amerikaiak nélkül esetleg Moszkvával kirobbanó-kirobbantott háború esélyeivel való reális szembenézést jelenti – figyelmeztet az europarlament EPP-csoportjának vezére. Közben
Ukrajnában is készítik elő a végjáték, a háborúból való – nem győzedelmes – kiszállás lebonyolítását.
Megvan a magyarázat is: a történtekben a fő felelősség a Nyugaté, amely nem adott időben elég pénzt, fegyvert, hogy Kijev megvédhesse magát az oroszországi agressziótól – hallani az ukrán fővárosban.
Weber, aki 2014 óta vezeti a politikai palettán a jobbközépen helyet foglaló Európai Néppárt (EPP) csoportot, úgy gondolja, hogy szót kellene érteni a franciákkal, az EU egyetlen atomhatalmával. Ráadásul
Párizs mind a mai napig megőrzött elemeket a De Gaulle-féle önálló atomütőerő független kezeléséből.
Még a NATO-ban sem világos az esetleges francia elkötelezettség mértéke egy nukleáris konfliktusban. Franciaországnak mintegy 300 darab termonukleáris fegyvere van, kéttucatnyival több, mint Nagy-Britanniának. Noha nem EU-tag, de az atomfegyverklub tagjával, Londonnal is fel kéne venni a kapcsolatot ez ügyben – javasolják Brüsszelben.
Franciaország több ízben (2020-ban és 2022-ben is) javasolta az EU-nak, kezdjenek tárgyalásokat a Force de Frappe, a francia atomütőerő hathatósabb bekapcsolásáról az európai védelmi tervekbe – de mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) írja, a kezdeményezés süket fülekre talált, annak ellenére, hogy Macron elnök szerint a témához Párizs továbbra is nyitottan áll hozzá. Most, amikor Németország gyengül, Franciaország lehetőséget lát az EU-vezetőszerep átvételére – és ehhez ütőkártyát jelentene a francia atomütőerő „európaizálása”. A háromszáz hidrogénbombának a jelenlegi francia katonai doktrína szerint elrettentő szerepe van. Azaz
a főként vadászbombázókra szerelt nukleáris fegyverek nem oroszországi katonai létesítményeket céloznak meg, hanem nagyvárosokat, Moszkvát, Szentpétervárt, Nyizsnij Novgorodot, Kazanyt.
Európa, fegyverbe!
Manfred Weber sem zárkózik el egy militarizált Európa gondolatától. Ami azért is elgondolkodtató, mert ő lehet Ursula von der Leyen utóda az Európai Bizottság (az EU legfontosabb, végrehajtó szervezete) élén. Annak idején, 2018-ban Von der Leyen – akkoriban még német védelmi miniszterként – szinte a semmiből tűnt fel, és szorította ki Webert a neki mint az Európai Parlament legnagyobb csoportja, az EPP vezetőjének járó tisztségből. Von der Leyen 2018-as, váratlan feltűnésébe az európai, brüsszeli égbolton rejtélyes módon belejátszott a lengyel Donald Tusk is 2018-ban az Európai Tanács elnökeként. Sokan emlékeznek rá, ahogy Donald Tusk 2018-ban az Európai Parlamenthez fordult, hogy a kialakult rendtartással szembemenve mégis a német védelmi minisztert, Ursula von der Leyent támogassák az Európai (brüsszeli) Bizottság élére való kinevezésében. Weberben emiatt azóta is benne van a tüske.
Azaz
érik egy atomfegyverekkel felszerelt, önálló európai haderő megteremtésének a gondolata.
Ami, ha az idén nyáron, az europarlamenti választások után Manfred Webert EU-vezetővé, Von der Leyen utódjává jelölik, később, Weber beiktatása után komoly támogatásra, hátszélre számíthat. Az ötlet évek óta napirenden van, de az USA Európa fölé tartott „atomernyője” miatt nem foglalkoztak vele. Most esélye van az atomernyő összecsukásának. Brüsszelben EU- és NATO-körökben egyre többet beszélnek a következményekről.
Amiről kevesebb szó esik: a másik amerikai ernyőről, a rakétavédelmi rendszerről. Ha az USA visszahúzódik az európai biztonság garantálójának szerepéből, mi lesz a romániai Deveseluban, a lengyelországi Redzikowóban, továbbá az amerikai haditengerészet rombolóin elhelyezett Aegis-rendszerű tengeri és szárazföldi védelmi rendszerrel? Európa így kétszeresen járhat rosszul. Egyfelől már nem védi az amerikai atomfegyverek ernyője, másfelől pedig bizonytalanná válhat a rakétavédelmi ernyő fenntartása. Washington mindeddig érdemben egyik kulcskérdésről sem nyilatkozott – azaz a következő amerikai elnökre vár ez a feladat.
Ukrajna, a háború mint katalizátor hat az európai fegyverkezésre. Egyes szélsőségesek már egy teljesen hadigazdálkodásra átállított, porosz típusú európai katonaszuperállamot vizionálnak, amivé szerintük az EU-nak át kéne alakulnia. És ez Manfred Weber elképzeléseitől sem áll távol. Maga a NATO lehet az effajta szélsőséges gondolatok temetője. Ugyanis a NATO-ban, ellentétben az Európai Unióval, a kulcskérdésekben még mindig az egyöntetűség dönt, nem pedig az egyszerű vagy minősített többség.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.