Valóban véget érhetnek 2024-ben a harci cselekmények Ukrajnában, mint ahogy sok elemző jósolja? Korai lenne ez ügyben állást foglalni, mert túl sok a bizonytalansági tényező. Kijev fő támasza a moszkvai támadókkal szemben a Nyugat. Két pillére, az EU és az USA egyaránt válaszút előtt áll, ami nagymértékben befolyásolja a további támogatás mértékét. Egy bizonyos: megfelelő szintű, több milliárd eurós-dolláros havi támogatás nélkül Ukrajna életképtelen.
Katonailag a helyzet nem kedvez Ukrajnának. A legnagyobb mennyiségi-minőségi gondot a fogyóban lévő élőerő, a katonák jelentik. E tekintetben a 30-32 milliós Ukrajna vitathatatlanul hátrányban van a 144 milliós Oroszországgal szemben. A belső helyzet, a háború lakossági támogatásának csökkenése szintén akadályozza a Zelenszkij-vezetés lépéseit. Emiatt is csúszik az új sorozási törvény parlamenti vitája. A hivatalossal szemben legalább két változat is felbukkant. Ezek szeretnék kevésbé radikálissá tenni, például a (mozgás)sérült emberek besorozását korlátozni. A sajtóban egyre őszintébb beszámolók jelennek meg a jelenlegi gyakorlat bírálataként. Az egyik pácienst olyan gyorsan kapták el a toborzók, hogy még a műfogsorát is elfelejtette a helyére illeszteni.
A 2024. januári délkelet-ukrajnai időjárás szeszélyei – kemény fagy, olvadás, kemény fagy – akadályozzák mindkét felet a nehéz harci technika mozgatásában. Az ilyen módon is kikényszerített állóháború a mostani védekezőnek, Oroszországnak kedvez. Ugyanakkor a moszkvai szándék, hogy megfordítsák az események menetét, és az ukrajnai terület-visszafoglaló offenzívát oroszországi ellentámadássá alakítsák, szintén lefékeződik. Ezt jelzi, hogy mindkét fél a légi (drónok, rakéták, harci gépek) hadviselést erősíti.
Moszkva repülőterei közelebb vannak a frontvonalakhoz, és sokkal jobb állapotúak, mint az erősen bombázott-rakétázott hasonló ukrajnai katonai létesítmények. Zelenszkij a hamarosan érkező F-16-os repülőgépekben bízik. Tartani lehet tőle, hogy ezekkel ugyanúgy járnak, mint a nyugati páncélosokkal. Nem lesz belőlük annyi, hogy megfordítsák a háború menetét – nem beszélve a gyorstalpalón képzett pilóták, földi karbantartók felkészültségéről, a műszaki háttérről. Száz-százötven gépre számítanak Kijevben. Az erőviszonyok felméréséhez:
az ukrán F-16-osokkal szembeállítható MiG-29-esből, Szu-27-esből Moszkvának géptípusonként több mint 300 darabja van.
Az ezeknél újabbakból (Szu-30, 34, 35-ösökből) is típusonként legalább százötven gép van rendszeresítve. És az orosz hadiipari üzemek megtöbbszörözték a levegő-levegő, levegő-föld (irányított, nem irányított) levegő-ellenséges radarok rakéták gyártását.
Az ukrajnai légibázisokról, kifutópályákról feltételezhető, hogy jelentős részüket a támadók használhatatlanná bombázták. Emiatt vetődött fel, hogy az ukrán F-16-osok lengyelországi, litvániai, szlovákiai, (esetleg romániai) katonai repülőterekről induljanak. Moszkva figyelmeztet: a NATO-államok katonai légibázisairól bevetésre felszálló ukrán F-16-osokat „NATO-támadásként” értékeli.
Nem kedvez a nemzetközi környezet sem. Hszi Csin-ping–Joe Biden kínai–amerikai elnöki találkozó ide, kereskedelmi érdekek oda, Kína nem veszíti szem elől a fő célt, a nyugati gazdasági-politikai-katonai hegemónia megtörését, ami „új világrend” címszó alatt fut Pekingben. A Global Times című, kínai központi pártlap 2024. január elsején szerkesztőségi cikkében felszólítja a Nyugatot: ha nem alkalmazkodik az „új realitáshoz” – értsd: a nemzetközi erőviszony-eltolódáshoz a Kelet javára – „még több kellemetlenségre” számíthat.
Putyin Oroszországa hasonlóan tör érdekeinek utat. Moszkva állóképességét, a nyugati szankciókkal szembeni tűrőképességét Washingtonban, Brüsszelben, Berlinben alábecsülték. Mint ahogy a Peking–Moszkva ideológiai-gazdasági-katonai együttműködés szilárdságát is. Annak ellenére, hogy a két ázsiai szomszéd ország, Peking és Moszkva érdekei néha összecsattannak, mint például a minap Kínában az importszenet sújtó vám – aminek a célja nem az oroszországi szénimport visszaszorítása, hanem a Pekingtől északkeleti irányban több száz kilométeren át tartó „kínai Ruhr-vidék”, a szénbányák világa, a munkahelyek megőrzése. Egészében véve a kelet–nyugati szétválás – ez idő szerint úgy tűnik fel – végleges, a világ újra két nagy blokkra szakad.
Ukrajna balszerencséjére a két világ egyik fő súrlódási pontjában van.
Kijevben most az önerőre támaszkodást, a társadalom militarizálását fontolgatják. (EU-héják már egész Európa hadigazdálkodásra való átalakítására szólítanak fel.) Ám ehhez erőforrások, többé-kevésbé sértetlen iparienergia-kapacitások szükségeltetnek. Amelyek meglétéről (vagy éppen erőszakos, rakétákkal, bombákkal való megszüntetéséről) egyik fél sem ad közre hiteles információt. Akik harmadik félként még sokat tudhatnak, azok a katonai felderítő műholdakat üzemben tartó amerikai (oroszországi) különleges szolgálatok.
Ez idő szerint az Orbiting Now műholdkövető rendszer 8377 aktív, a Föld körül keringő mesterséges holdat tart nyilván. Ezek mintegy 40-45 százaléka távközlési célú. Ebbe beleértik Elon Musk Ukrajna felett keringő StarLink távközlési műholdjait, Kijev létfontosságú támogatóeszközét. Az űrinformációs hadviselés erőviszonyait nagyjából tükrözik a statisztikák. A ma a Föld körül keringő műholdakból 2926 amerikai, 167 orosz. Kína az USA után a második űrhatalom 493 működő szatellittel. Európának körülbelül annyi műholdja kering fenn, mint az oroszoknak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.