Ketyeg az óra, hamarosan dönteni kell az új köztársasági elnök személyéről

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, szerdán kezdődött és két napig tart a kormánypártok kihelyezett frakcióülése Balatonalmádiban. A Fidesz–KDNP tanácskozásának egyik központi témája a Novák Katalin lemondása miatt megüresedett köztársasági elnöki pozíció betöltése. A magyar sajtóban megjelentek olyan hírek is, hogy a lehetséges államfőjelöltekről készített ilyenkor szokásos közvélemény-kutatások nem azt az eredményt hozták, amit Orbán Viktor miniszterelnök várt, aki ezért váratlan húzásra készül. Egyelőre tehát csak találgatások vannak arról, ki lehet Magyarország új köztársasági elnöke. Mindenesetre az idő fogy, mert egyrészt a jövő héten már kezdődik a parlament tavaszi ülésszaka, másrészt Orbán éppen arról beszélt a szombati évértékelőjében, hogy az átmeneti időszakot minimálisra kell szorítani, mert így illik egy erős kormányzópárthoz. Lapunk most ismét felidézi az ilyenkor szokásos eljárást.

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy Novák Katalin hivatalosan, írásban február 11-én nyújtotta be a lemondását az Országgyűlésnek. Erről a magyar parlamentnek 15 napon belül döntenie kell, vagyis ebbe az időszakba beleesik a február 26-i ülésszak is. A lemondás érvényesítéséhez szükség van még az Országgyűlés elfogadó nyilatkozatára. Mellékszál, de a Ház ugyancsak 15 napon belül kérheti a köztársasági elnöktől, hogy fontolja meg az elhatározását – erre biztosan nem kerül sor. 

A köztársasági elnök megválasztásának a következő a menete:

1. Magyarország alkotmánya, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg szavazás útján. Első körben a voksoláskor kétharmados többséggel lehet elnököt választani. Ha ez nem sikerülne (a Fidesz–KDNP-nek kétharmados többsége van), másodszorra már egyszerű többség dönt. Fontos azonban, hogy a két szavazást két napon belül kell megtartani.
2. Ugyancsak lényeges tudni, hogy az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ő Kövér László, aki viszont a köztársasági elnök helyettesítése idején a képviselői jogait nem gyakorolhatja. Ennek ellenére a Fidesz–KDNP rendelkezik a kétharmados többséggel, miután a 199 fős parlamentben a házelnök átmeneti kiesésével is 134 mandátumot birtokol. Kövér helyett az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja majd el.
3. A köztársasági elnököt öt évre választják meg, megbízatása egyszer hosszabbítható meg szintén öt évvel. Vagyis összességében két cikluson keresztül, maximum tíz évig lehet valaki államfő Magyarországon. Eddig ez Göncz Árpádnak és Áder Jánosnak sikerült.
4.  Az Országgyűlésnek a döntéstől számítva harminc napon belül kell köztársasági elnököt választania, vagyis legkorábban márciusban lehet új államfője Magyarországnak.